Egy hét tudomány 2021/21.

  • Narancs
  • 2021. május 26.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

NYIRAGONGO Az egyik legaktívabb afrikai vulkán, a Kongói Demokratikus Köztársaságban fekvő Nyiragongo kitörése nyomán alázúdult lávafolyam elérte a kelet-kongói Goma városát, ahol sok ezren hagyták el otthonukat. Május 22-én este az aktív lávatavat rejtő vulkán keleti oldala felhasadt: a kitörést hatalmas lávaszökőkút kísérte, amelynek vörös fénye bevilágította az égboltot. Hamarosan gyorsan mozgó lávafolyam indult el a vulkánból a mintegy 10 kilométerre fekvő, 2 millió lakosú Goma felé. A városban kitört a pánik, sokan a ruandai határ felé menekültek, mások a város magasabban fekvő nyugati részén kerestek menedéket. A láva végül csupán a város széléig jutott, de addigra számos falut elpusztított, és eddig 15 halálos áldozatot követelt (többségük menekülés közben szenvedett balesetet, mások egy börtönből való szökés közben vesztették életüket). A 3470 méter magas Nyiragongo a nyugat-afrikai hasadékvölgy és a világ egyik legaktívabb vulkánja, lávatava az 1930-as évektől fortyog. Erősen bázikus (magas alkálitartalmú) magma táplálja, amely csak kevés szilícium-dioxidot tartalmaz, így kicsi a viszkozitása, s emiatt a kráterből kiszabaduló láva nagyon gyorsan folyik: a sebessége elérheti az 50–60 kilométer/órát is. A Nyiragongo kitörései nagy veszélyt jelentenek a vulkán környéki sűrűn lakott területekre, a gyorsan mozgó lávafolyamok ugyanis rövid idő alatt elérik a lakott területeket, ráadásul ilyenkor nagy mennyiségű mérgező vulkanikus gáz szabadul fel. Előző, 2002-es kitörése 250 ember életét követelte, akkor Goma 10 százalékát borította be a forró kőzetolvadék.

HOLD Egy korábban létezett, nagyobb méretű hold maradványa lehet a Phobos és a Deimos, a Mars két kísérője – állítják azok a csillagászok, akik a Nature Astronomy folyóiratban publikálták elméletüket. A NASA InSight missziója során gyűjtött adatok elemzése és a számítógépes szimuláció nyomán a tudósok arra jutottak, hogy valamikor 2,7–1 milliárd évvel ezelőtt egy másik objektum találta telibe a Marsnak az eredetileg a Föld holdjához hasonló égi kísérőjét. A kutatók a nagyjából gömb alakú Holdhoz képest inkább szabálytalan aszteroidára (esetleg krumplira) hasonlító marsi holdak (leginkább kör alakú, a Mars keringési síkjától csupán csekély szögtávolságra elhelyezkedő) pályájának elemzése alapján jutottak arra következtetésre, hogy ezek a pályák egykor keresztezték egymást, sőt a két hold eredete is azonos lehet. A csillagászok szimulációja szerint, míg a Deimos hold pályamagassága, így a bolygótól való távolsága lassan növekszik, addig a Phobos mintegy 39 millió év múlva vagy becsapódik a Mars felszínére, vagy a bolygó árapályhatása nyomán szétesik, és Mars körüli gyűrűvé alakul.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk