Egy hét tudomány 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: aszteroida, kardfogú, műanyag

HAJÓ Sikerült megtalálni a legendás brit sarkkutató, Ernest Shackleton Endurance nevű hajójának roncsait: még 1915. november 21-én süllyedt el az Antarktisz partjai előtt, a Weddell-tengeren, miután csapdába ejtették a feltorlódó jégtáblák. A hajó legénysége csodával határos módon túlélte a hajó elvesztését, sőt az Endurance mentőcsónakjait használva végül eljutottak az Elefánt-szigetre (Déli-Shetland-szigetek), ahonnan Shackleton és három társa továbbhajózott Déli-Georgia-ra, hogy onnan vigyen segítséget. A roncsokat most március 5-én az Endurance22 expedíció találta meg 3 ezer méter mélyen: a hajótest az első vizsgálatok szerint jó állapotban van. Az Endurance gőzmeghajtással is rendelkező háromárbócos barkentin volt, 1912-ben Sandefjordban, Norvégiában építették, és Shackleton 1914-ben vásárolta meg.

 

LYUK Egy új elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan kerülhet ki információ a felszívódó fekete lyukakból: a japán Riken kutatóintézet, a Cornell University és a University of California, Santa Barbara fizikusai­ból álló nemzetközi csapat egy új téridő-geometriát alkalmazott, amelynek féregjáratszerű struktúrája segítségével demonstrálható, hogy az információ nem feltétlenül visszanyerhetetlenül vész el, miután „elpárolog” egy fekete lyuk. Einstein több mint száz éve közzétett általános relativitáselmélete szerint, ha egy test a fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhan, az törvényszerűen a fekete lyuk mélyén végzi, ahol teljes mértékben szétzúzódik. Stephen Hawking viszont már a hetvenes években kvantummechanikai megfontolások alapján feltételezte, hogy a fekete lyukak is kibocsáthatnak némi sugárzást. Ezt nevezte feketelyuk-párolgásnak, hiszen a kibocsátott sugárzással arányosan a fekete lyuk mérete is csökken. Igen ám, de mindez paradoxonhoz vezet, hiszen az eltűnő fekete lyukkal együtt minden elnyelt anyagról szóló információ is elvész – márpedig ez ellentmondana a kvantumfizika ama alapelvének, hogy információ nem tűnhet el az univerzumból. Ha azonban, ahogy a mostani kutatás állítja, egy féregjáratra emlékeztető geometriával ruházzuk fel a fekete lyukat, akkor megmagyarázható, hogyan tud kijutni információ a lyuk belsejéből, és mintegy megőrződni a kijutó sugárzásba kódolva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.