Egy hét tudomány 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: aszteroida, kardfogú, műanyag

HAJÓ Sikerült megtalálni a legendás brit sarkkutató, Ernest Shackleton Endurance nevű hajójának roncsait: még 1915. november 21-én süllyedt el az Antarktisz partjai előtt, a Weddell-tengeren, miután csapdába ejtették a feltorlódó jégtáblák. A hajó legénysége csodával határos módon túlélte a hajó elvesztését, sőt az Endurance mentőcsónakjait használva végül eljutottak az Elefánt-szigetre (Déli-Shetland-szigetek), ahonnan Shackleton és három társa továbbhajózott Déli-Georgia-ra, hogy onnan vigyen segítséget. A roncsokat most március 5-én az Endurance22 expedíció találta meg 3 ezer méter mélyen: a hajótest az első vizsgálatok szerint jó állapotban van. Az Endurance gőzmeghajtással is rendelkező háromárbócos barkentin volt, 1912-ben Sandefjordban, Norvégiában építették, és Shackleton 1914-ben vásárolta meg.

 

LYUK Egy új elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan kerülhet ki információ a felszívódó fekete lyukakból: a japán Riken kutatóintézet, a Cornell University és a University of California, Santa Barbara fizikusai­ból álló nemzetközi csapat egy új téridő-geometriát alkalmazott, amelynek féregjáratszerű struktúrája segítségével demonstrálható, hogy az információ nem feltétlenül visszanyerhetetlenül vész el, miután „elpárolog” egy fekete lyuk. Einstein több mint száz éve közzétett általános relativitáselmélete szerint, ha egy test a fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhan, az törvényszerűen a fekete lyuk mélyén végzi, ahol teljes mértékben szétzúzódik. Stephen Hawking viszont már a hetvenes években kvantummechanikai megfontolások alapján feltételezte, hogy a fekete lyukak is kibocsáthatnak némi sugárzást. Ezt nevezte feketelyuk-párolgásnak, hiszen a kibocsátott sugárzással arányosan a fekete lyuk mérete is csökken. Igen ám, de mindez paradoxonhoz vezet, hiszen az eltűnő fekete lyukkal együtt minden elnyelt anyagról szóló információ is elvész – márpedig ez ellentmondana a kvantumfizika ama alapelvének, hogy információ nem tűnhet el az univerzumból. Ha azonban, ahogy a mostani kutatás állítja, egy féregjáratra emlékeztető geometriával ruházzuk fel a fekete lyukat, akkor megmagyarázható, hogyan tud kijutni információ a lyuk belsejéből, és mintegy megőrződni a kijutó sugárzásba kódolva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.