HAJÓ Sikerült megtalálni a legendás brit sarkkutató, Ernest Shackleton Endurance nevű hajójának roncsait: még 1915. november 21-én süllyedt el az Antarktisz partjai előtt, a Weddell-tengeren, miután csapdába ejtették a feltorlódó jégtáblák. A hajó legénysége csodával határos módon túlélte a hajó elvesztését, sőt az Endurance mentőcsónakjait használva végül eljutottak az Elefánt-szigetre (Déli-Shetland-szigetek), ahonnan Shackleton és három társa továbbhajózott Déli-Georgia-ra, hogy onnan vigyen segítséget. A roncsokat most március 5-én az Endurance22 expedíció találta meg 3 ezer méter mélyen: a hajótest az első vizsgálatok szerint jó állapotban van. Az Endurance gőzmeghajtással is rendelkező háromárbócos barkentin volt, 1912-ben Sandefjordban, Norvégiában építették, és Shackleton 1914-ben vásárolta meg.
LYUK Egy új elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan kerülhet ki információ a felszívódó fekete lyukakból: a japán Riken kutatóintézet, a Cornell University és a University of California, Santa Barbara fizikusaiból álló nemzetközi csapat egy új téridő-geometriát alkalmazott, amelynek féregjáratszerű struktúrája segítségével demonstrálható, hogy az információ nem feltétlenül visszanyerhetetlenül vész el, miután „elpárolog” egy fekete lyuk. Einstein több mint száz éve közzétett általános relativitáselmélete szerint, ha egy test a fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhan, az törvényszerűen a fekete lyuk mélyén végzi, ahol teljes mértékben szétzúzódik. Stephen Hawking viszont már a hetvenes években kvantummechanikai megfontolások alapján feltételezte, hogy a fekete lyukak is kibocsáthatnak némi sugárzást. Ezt nevezte feketelyuk-párolgásnak, hiszen a kibocsátott sugárzással arányosan a fekete lyuk mérete is csökken. Igen ám, de mindez paradoxonhoz vezet, hiszen az eltűnő fekete lyukkal együtt minden elnyelt anyagról szóló információ is elvész – márpedig ez ellentmondana a kvantumfizika ama alapelvének, hogy információ nem tűnhet el az univerzumból. Ha azonban, ahogy a mostani kutatás állítja, egy féregjáratra emlékeztető geometriával ruházzuk fel a fekete lyukat, akkor megmagyarázható, hogyan tud kijutni információ a lyuk belsejéből, és mintegy megőrződni a kijutó sugárzásba kódolva.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
