Egy hét tudomány 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: aszteroida, kardfogú, műanyag

HAJÓ Sikerült megtalálni a legendás brit sarkkutató, Ernest Shackleton Endurance nevű hajójának roncsait: még 1915. november 21-én süllyedt el az Antarktisz partjai előtt, a Weddell-tengeren, miután csapdába ejtették a feltorlódó jégtáblák. A hajó legénysége csodával határos módon túlélte a hajó elvesztését, sőt az Endurance mentőcsónakjait használva végül eljutottak az Elefánt-szigetre (Déli-Shetland-szigetek), ahonnan Shackleton és három társa továbbhajózott Déli-Georgia-ra, hogy onnan vigyen segítséget. A roncsokat most március 5-én az Endurance22 expedíció találta meg 3 ezer méter mélyen: a hajótest az első vizsgálatok szerint jó állapotban van. Az Endurance gőzmeghajtással is rendelkező háromárbócos barkentin volt, 1912-ben Sandefjordban, Norvégiában építették, és Shackleton 1914-ben vásárolta meg.

 

LYUK Egy új elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan kerülhet ki információ a felszívódó fekete lyukakból: a japán Riken kutatóintézet, a Cornell University és a University of California, Santa Barbara fizikusai­ból álló nemzetközi csapat egy új téridő-geometriát alkalmazott, amelynek féregjáratszerű struktúrája segítségével demonstrálható, hogy az információ nem feltétlenül visszanyerhetetlenül vész el, miután „elpárolog” egy fekete lyuk. Einstein több mint száz éve közzétett általános relativitáselmélete szerint, ha egy test a fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhan, az törvényszerűen a fekete lyuk mélyén végzi, ahol teljes mértékben szétzúzódik. Stephen Hawking viszont már a hetvenes években kvantummechanikai megfontolások alapján feltételezte, hogy a fekete lyukak is kibocsáthatnak némi sugárzást. Ezt nevezte feketelyuk-párolgásnak, hiszen a kibocsátott sugárzással arányosan a fekete lyuk mérete is csökken. Igen ám, de mindez paradoxonhoz vezet, hiszen az eltűnő fekete lyukkal együtt minden elnyelt anyagról szóló információ is elvész – márpedig ez ellentmondana a kvantumfizika ama alapelvének, hogy információ nem tűnhet el az univerzumból. Ha azonban, ahogy a mostani kutatás állítja, egy féregjáratra emlékeztető geometriával ruházzuk fel a fekete lyukat, akkor megmagyarázható, hogyan tud kijutni információ a lyuk belsejéből, és mintegy megőrződni a kijutó sugárzásba kódolva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.