Egy hét tudomány 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: aszteroida, kardfogú, műanyag

HAJÓ Sikerült megtalálni a legendás brit sarkkutató, Ernest Shackleton Endurance nevű hajójának roncsait: még 1915. november 21-én süllyedt el az Antarktisz partjai előtt, a Weddell-tengeren, miután csapdába ejtették a feltorlódó jégtáblák. A hajó legénysége csodával határos módon túlélte a hajó elvesztését, sőt az Endurance mentőcsónakjait használva végül eljutottak az Elefánt-szigetre (Déli-Shetland-szigetek), ahonnan Shackleton és három társa továbbhajózott Déli-Georgia-ra, hogy onnan vigyen segítséget. A roncsokat most március 5-én az Endurance22 expedíció találta meg 3 ezer méter mélyen: a hajótest az első vizsgálatok szerint jó állapotban van. Az Endurance gőzmeghajtással is rendelkező háromárbócos barkentin volt, 1912-ben Sandefjordban, Norvégiában építették, és Shackleton 1914-ben vásárolta meg.

 

LYUK Egy új elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan kerülhet ki információ a felszívódó fekete lyukakból: a japán Riken kutatóintézet, a Cornell University és a University of California, Santa Barbara fizikusai­ból álló nemzetközi csapat egy új téridő-geometriát alkalmazott, amelynek féregjáratszerű struktúrája segítségével demonstrálható, hogy az információ nem feltétlenül visszanyerhetetlenül vész el, miután „elpárolog” egy fekete lyuk. Einstein több mint száz éve közzétett általános relativitáselmélete szerint, ha egy test a fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhan, az törvényszerűen a fekete lyuk mélyén végzi, ahol teljes mértékben szétzúzódik. Stephen Hawking viszont már a hetvenes években kvantummechanikai megfontolások alapján feltételezte, hogy a fekete lyukak is kibocsáthatnak némi sugárzást. Ezt nevezte feketelyuk-párolgásnak, hiszen a kibocsátott sugárzással arányosan a fekete lyuk mérete is csökken. Igen ám, de mindez paradoxonhoz vezet, hiszen az eltűnő fekete lyukkal együtt minden elnyelt anyagról szóló információ is elvész – márpedig ez ellentmondana a kvantumfizika ama alapelvének, hogy információ nem tűnhet el az univerzumból. Ha azonban, ahogy a mostani kutatás állítja, egy féregjáratra emlékeztető geometriával ruházzuk fel a fekete lyukat, akkor megmagyarázható, hogyan tud kijutni információ a lyuk belsejéből, és mintegy megőrződni a kijutó sugárzásba kódolva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.