HUAYNA PICCHU Kiderült, hogy mi lehetett az eredeti neve a mostanáig Machu Picchuként ismert, romjaiban fennmaradt és fontos turistalátványosságnak számító inka citadellának: Picchu vagy még valószínűbb, hogy Huayna Picchu néven ismerte a helybeli lakosság, mielőtt Hiram Bingham III amerikai felfedező és utazó 1911-ben először tudósította volna a nagyközönséget a kivételes régészeti emlék létezéséről. Egy perui történész (Donato Amado Gonzales) és egy amerikai régész (Brian Bauer, University of Illinois Chicago) kutatásai szerint a 2430 méteres magasságban, két hegycsúcs, az északi Machu Picchu (3082 m) és a délebbre fekvő Huayna Picchu (2720 m) közötti hegygerincen található citadellát, ha nem is túl sokan, de ismerték a környékbeliek közül. Már egy 1904-es térképen is szerepelt az inka város nyoma, de ott Huayna Picchu néven – mi több, ezt az információt megosztották az amerikai felfedezővel is, mielőtt Cuzcóból útnak indult volna a helyszínre. Valószínűleg ez (esetleg egyszerűen Picchu) lehetett az inka erődítmény eredeti neve, amíg Bingham át nem keresztelte: a kutatók szerint erre utalnak a most azonosított 16. századi, a helyi amerindián (inka) szóhasználatra utaló spanyol feljegyzések is.
GALAXIS A valaha érzékelt legtávolabbi galaxist sikerült megfigyelnie egy csillagászokból álló kutatócsoportnak: a HD1 már akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 330 millió éves volt. A HD1 tőlünk 13,5 milliárd fényévnyire található, és talán ez lehet a világegyetem legidősebb csillagainak az otthona. A többi közt az Astrophysical Journalben publikált eredmények szerint a galaxis extrém módon fényes – amennyiben kibocsátott sugárzását az elektromágneses spektrum ultraibolya tartományában mérik meg. Ráadásul elképesztő ütemben hoz létre újabb és újabb csillagokat – évente több mint 100-at. A kutatásban részt vevő csillagászok most úgy sejtik, hogy ezek a korai csillagok a ma létezők többségénél jóval nagyobb tömegűek, fényesebbek és egyben forróbbak is lehettek. A galaxis rendkívüli UV-fényességét ezen felül még egy óriás tömegű („szupernehéz”) fekete lyuk is magyarázhatja – ebben az esetben eddig ez lenne a legkorábban létrejött ilyen objektum az ismert szupernehéz fekete lyukak sorában.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
