ESZKÖZ Eddig főleg Európából ismert, a paleolitikumból származó eszközöket találtak Kelet-Ázsiában: a régészetileg hagyományosan az európai és nyugat-ázsiai Neander-völgyieknek tulajdonított kőeszközök Dél-Kínában, csaknem egykontinensnyire bukkantak fel. A Longtan folyóvölgyi lelőhelyen feltárt leletek között vágó és kaparó kőeszközöket találtak, valamint olyan szikladarabokat, amelyekből ezeket kipattintották – a kínai tudósok a PNAS folyóiratban számoltak be felfedezésükről. Ezeknek a nagyjából 50 ezer éves tárgyaknak a felfedezése megkérdőjelezi azt a népszerű elképzelést, miszerint a kőkorszak emberei csak viszonylag egyszerű eszközöket készítettek Kelet-Ázsiában. A Longtan-leletek az első határozott kelet-ázsiai példák arra, amit a kutatók Quina-kaparóknak és magoknak neveznek. A kutatók ezeket a kőeszközöket La Quináról, egy francia Neander-völgyi lelőhelyről nevezték el, ahol először 1953-ban találták meg, majd írták le az efféle kőeszközöket. A kínai lelőhelyen 2019-ben és 2020-ban végzett ásatások során 3487 kőből készült használati tárgyat tártak fel. Közöttük 53 Quina-stílusú kőeszközt azonosítottak – hosszú, vastag, fenőkőként használt kőpengéket, amelyeken a horzsolásos nyomok alapján a felhasználók többször újraélezték a szerszámaikat.
GOMBAÖLŐ Meglepő módon működik egy új gombaellenes hatóanyag: a mandimicin olyan molekulákhoz kapcsolódik, amelyeken az élet minden formája osztozik, de úgy tűnik, hogy csak a gombákat célozza meg. A mandimicin szerkezetét tekintve hasonlít az amfoterinin B-re, de ezzel az ergoszterolhoz kötődő, végső mentsvárként használt gombaellenes szerrel szemben más molekulához kapcsolódik. Az új gyógyszer az úgynevezett polién makrolidok közé tartozik, amely a gombasejtek membránjában található foszfolipidekhez tapad hozzá, ezáltal lyukakat alakít ki a sejtfalon, így a gombasejtek halálához vezet. A Nature-ben közölt beszámoló szerint a felfedezés azért is alapvető fontosságú, mivel a potenciálisan halálos patogén gombák (pl. a Candida auris) körében egyre erősebb a rezisztencia a korábban használt gombaölő szerekkel szemben.
RAGYOGÁS Alighanem egy korábban felrobbant óriás exobolygó törmelékei okozzák a Vízöntő csillagképben található látványos Csiga-köd (Helix Nebula, avagy népszerű nevén: Szauron szeme) különös, ismétlődő, nagy energiájú röntgensugár-kibocsátását – erre jutott egy kutatócsoport, amely a NASA Chandra röntgenobszervatórium és az Európai Űrügynökség (ESA) XMM–Newton röntgen-űrobszervatórium méréseit használta következtetéseihez. A kutatók szerint a Jupiter méretű óriásbolygó törmelékei folyamatosan zuhannak be a Csiga-ködben található fehér törpecsillagba, és ez okozza a periodikusan ismétlődő röntgenkibocsátást. A Csiga-köd a hozzánk legközelebb található planetáris köd, azaz olyan objektum, amelyet egy közepes-alacsony tömegű csillag hozott létre, miután fejlődésének egy kései szakaszában ledobta magáról külső anyagát, maga pedig egy halvány, mindössze 13,5 magnitúdós fehér törpévé alakult, és az ebből kiáramló gázok adják jellegzetes, spirális alakzatát. Az ESA (működését 2025 márciusában befejező) Gaia űrszondájának mérései szerint a Csiga-köd tőlünk mintegy 655 fényévnyire található.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
