Egy hét tudomány 2025/27.

  • Narancs
  • 2025. július 2.

Interaktív

Rövid hírek: templom, bolygó, köd...

SZAKAD Egy pulzáló köpenycsóvát találtak Etiópia, illetve Eritrea vulkanizmusáról ismert Afar régiója alatt – ez a köpenycsóva fokozatosan kettészakítja az afrikai kontinenst, és közben egy új óceáni aljzatot is kialakít. A University of Southampton kutatói felfedezésüket a Nature Geoscience-ben publikálták. Az Afar régió egyike azon ritka helyeknek a Földön, ahol három tektonikus hasadék (rift), azaz árokrendszer találkozik: a Fő Etióp-hasadék, a vörös-tengeri hasadék és az Ádeni-öböl hasadéka. A geológusok régóta gyanítják, hogy a régió alatt egy forró köpenyanyag-feláramlás, azaz csóva mozdítja elő a kéreg tágulását és egy jövőbeli óceáni medence születését. De eddig keveset tudtak ennek a felhalmozódásnak a szerkezetéről, vagy arról, hogyan viselkedik a hasadékot kialakító (riftesedő) lemezek alatt. A kutatók azt tapasztalták, hogy az Afar régió alatti köpeny nem stacionárius: pulzál, és ezek az impulzusok jellegzetes kémiai jellemzőket hordoznak. A részben olvadt köpenyből származó feláramlásokat a felette lévő, riftesedő tektonikus lemezek irányítják.

DELFIN Sárgásmoszatokból készítenek maguknak pipereeszközt a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca), amelyet saját és társaik testének ápolásához használnak – állítják a Current Biology folyóiratban júniusban megjelent cikkükben tengerkutatók. A tanulmányban arról számolnak be, hogy a Csendes-óceán Brit Columbia tartomány és Washington állam menti részén, a Salish-tengerben élő kardszárnyú delfinek populációjában széles körben gyűjtöttek be és használtak testápolási eszközöket, amelyekkel egymást kényeztették. A kutatók úgy tapasztalták, hogy a déli rezidens gyilkos bálnák rendszeresen használnak bikamoszatból készült darabokat társas interakciók során, nyilvánvalóan egymás gondos testápolására. A kutatók számára izgalmas volt felfedezni, hogy az orkák nemcsak passzívan használják, hanem maguk is készítik ezeket az eszközöket, és hogy az elkészült tárgyakat olyan módon alkalmazzák, amit korábban még soha nem tapasztaltak tengeri emlősöknél.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.