Egy hét tudomány 2025/42.

  • Narancs
  • 2025. október 15.

Interaktív

Rövid hírek: mikroműanyag, víz, pók...

MIKROMŰANYAG A bélben található mikroműanyagok össze­függésben állhatnak a vastagbélrák gyakoriságával – egy az United European Gastroenterology nonprofit szakmai szervezet éves kongresszusán prezentált tanulmány szerint a mikroműanyagoknak való kitettség a savas irányba tolhatja el a bélben található mikrobák pH-ját, és olyan mintázatokhoz vezethet, amelyek a vastagbélrákhoz hasonló egészségügyi problémák esetén fordulnak elő. Osztrák (grazi) kutatók emberi székletmintákat használtak bioreaktív kultúrák létrehozására, amelyeket mikroműanyagokkal szennyeztek be. Utóbbiak befolyásolták a minták pH-értékét, ami arra utal, hogy hatással vannak a bélmikrobák anyagcseréjére és működésére. A kutatók szerint a széklet pH-értékének változásai összefüggésben állhatnak bizonyos gyomor-bél rendszeri betegségekkel, és a mikroműanyagok kiváltotta mikrobiális változások vastagbélrákhoz vagy depresszióhoz vezethetnek.

NOBEL A Svéd Királyi Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy az Alfred Nobel emlékére kiosztott Sveriges Riksbank közgazdaság-tudományi díjat az idén három kutatónak ítéli oda „az innováció­vezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért”. A díj fele Joel Mokyr hollandiai születésű, amerikai–izraeli gazdaságtörténésznek jutott „a technológiai fejlődés révén fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, a másik felét pedig közösen kapta a francia Philippe Aghion és a kanadai Peter Howitt „a kreatív rombolás révén fenntartható növekedés elméletéért”. Mokyr történelmi forrásokat használt fel eszközként a fenntartható növekedés új normává válása okainak feltárására. Aghion és Howitt pedig a fenntartható növekedés mögött álló mechanizmusokat is vizsgálták. Egy 1992-es cikkükben matematikai modellt alkottak az úgynevezett kreatív rombolásra: eszerint amikor egy új és jobb termék kerül piacra, a régebbi termékeket értékesítő vállalatok veszítenek.

VÍZ Vízaktivitást észleltek csillagászok a 3I/ATLAS csillagközi objektumban: a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriumának ultra­ibolya/optikai teleszkópjával a csillagászok hidroxil (OH) gázt észleltek – a víz kémiai ujjlenyomatát – a szóban forgó üstökösön. A harmadik csillagközi objektum, a 3I/ATLAS idén nyári felfedezése után, az 1I/‘Oumuamua és a 2I/Borisov korábbi csillagközi objektumokból levont tanulságok alapján megfigyelési kampányokat indítottak a kezdeti fényesség, morfológia, fénygörbék, szín, valamint optikai és közeli infravörös spektrum gyors rögzítésére. A Swift akkor észlelte a hidroxil jelenlétét, amikor az üstökös közel háromszor távolabb volt a Naptól, mint a Föld – jóval azon a területen túl, ahol az üstökös felszínén lévő vízjég könnyen szublimálhat –, és körülbelül 40 kilogramm/másodperces vízveszteséget mért. Ilyen távolságokon a legtöbb naprendszeri üstökös nyugodt marad. A 3I/ATLAS erős ultraibolya jele arra utal, hogy talán a napfény melegíti a magból kiszabaduló apró jeges szemcséket, lehetővé téve azok elpárologtatását és a környező gázfelhő táplálását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.