rés a présen

„Amerika felfedezése nélkül”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. október 15.

Könyv

Kalas Györgyi antropológus, újságíró

rés a présen: Miért kezdtél el kulináris ismeretterjesztő (szakács)könyveket írni gyerekeknek?

Kalas Györgyi: Mindig érdekeltek az embe­rek, ezért tanultam kulturális antropológiát, annak pedig kötelező része a terepmunka, amelyet én Gyimesben, egy kicsi, zárt közösségben végeztem, és ebből írtam a szakdolgozatomat is, a témája a családi gazdaságok működése volt. Együtt éltem a családdal, együtt főztünk, együtt készítettünk sajtot. Amit egyébként gyerekkoromban a nagymamámmal is csináltam. Kutatóként végeztem, és bár a tudományos szövegírás sosem ment könnyen, már gyerekként is nagy kedvencem volt az ismeretterjesztő műfaj, amely pár éve reneszánszát éli a gyerekkönyvek piacán. Mivel régóta érdekel az ételek és az étkezés története, gondoltam, hogy az akkor még kicsi lányaimnak írok egy könyvet erről. A Pagony Kiadó is partner volt ebben, így született meg a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvem, amelyben a pizzáról szól az első fejezet. Azt gondolom, ha volna gasztronómia nevű tantárgy az általános iskolában, ilyen lenne a tankönyv. Egyébként meg sok földrajz és történelem is van benne, hiszen a pizza történetét nem lehetne megérteni Amerika felfedezése nélkül.

rap: Miről szólnak a sorozat előző részei?

KGY: Az első három rész ismeretterjesztő könyv, amellyel két éve elnyertem a HUBBY Év Gyermekkönyve díjat ismeretterjesztő kategóriában. Az első könyv a gyerekek kedvenc ételeinek a történetét mutatja be. A saját gyerekeimről tudom, hogy a legtöbb gyereknek van olyan korszaka, amikor csak pizzát, sült krumplit vagy palacsintát hajlandó enni. Úgy voltam vele, hogy rendben, ha csak ezt eszed meg, akkor viszont csináljuk meg együtt, és közben mesélek a történetéről. A sült krumplinak meg a palacsintának is több ezer éves története van, ami engem mindig lenyűgöz.

rap: A frissen megjelent Méz, dió, csicseri egyszerű, szezonális és nemzetközi ételeket tartalmaz modern felfogásban. Miért, amikor most épp a „vissza a hagyományokhoz” a trend?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.