Az ágy közös, a párna nem – Mi az a közösségi gazdaság?

Interaktív

Most már nemcsak zenéket és képeket oszthatunk meg másokkal, hanem lakásunkat, kanapénkat vagy akár az ételeinket is. De milyen hatással van mindez az adórendszerre és az életformánkra? A Telekom a Loffice közösségi irodába szervezett beszélgetést, ahol futurisztikus jövőképek is szóba kerültek.

Az úgynevezett sharing economy gazdasági modell társadalmi és piaci hatásairól Síklaki István szociálpszichológus, Kis Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója, Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője, Török János, a Piqniq alapítója, Rózsa Iván, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója és Berkovics Dalma, a Magyar Telekom termékfejlesztési menedzsere beszélgettek Lévai Balázs vezényletével.

false

 

Fotó: Telekom

Az első fontos észrevétel mindenki részéről az volt, hogy nincs új a Nap alatt, hiszen a csereberélés, kölcsönbe adás, megosztás mindig is jelen volt az életünkben, pusztán a technikai fejlődés terelte ezeket az aktusokat más mederbe, újabb formákba. „A hozzáférés fontosabb lett, mint a tulajdon. Fontosabb lett, hogy elérjem azt a tárgyat, amire szükségem van, mintsem hogy tároljam otthon” – mondja Berkovics. Kis Gergely Erich Fromm 1978-as Birtokolni vagy létezni című könyvét hozza fel példának, amiben a sharing economy mögött húzódó filozófia is megjelenik. „Most csak annyi történt, hogy a cégek ráéreztek arra, hogyan lehet ebből üzletet csinálni.” Lévai megjegyzi, hogy ezzel tulajdonképpen visszatérünk az emberiség ősi rendszeréhez, amikor bizalmi alapon kisegítettük egymást. Persze itt azért már nagyobb közösségekről van szó, hiszen globális méreteket öltött a megosztás. Amit régen csak a barátainknak adtunk kölcsön, azt most az egész világgal megoszthatjuk, és pontosan erre éreztek rá az Airbnb-hez hasonló cégek. Kicsit ellentmondásos azt állítani, hogy a bizalmi alapon működő megosztást egy cég tökéletesen tudja működtetni, hiszen kockázatosnak tűnik a neten keresztül vadidegeneknek kiadni a lakásunkat. Azonban az Airbnb egyfajta garanciát vállal azért, hogy a szállóvendégünk ne tegye tönkre a dolgainkat. „Ha én összehányom annak a háznak a kanapéját, amit rajtuk keresztül bérelek, akkor a cég kártérítést fizet a tulajdonosnak” – dob be egy gyakorlati példát Szabó Zoltán. „Fontos megjegyezni, hogy az Airbnb nem jótékonysági intézmény, szállodai árak alatt ugyan, de drágán lehet szállásokhoz jutni rajtuk keresztül. De kétségtelen, hogy az üzleti modell jól működik” – mondja Kis Gergely.

Síklaki István a szociálpszichológia felől közelíti meg a témát: mint mondja, két fontos motívum van ezzel kapcsolatban. Az egyik a kontroll (én rendelkezzek és döntsek), a másik pedig az együttműködés, kölcsönösség. Síklaki a kommunikáció és a bizalom kapcsolatát a kis közösségek, falvak életében látja természetesnek, hiszen ott nem lehet tönkretenni, amit kölcsönkérünk, mert akkor a falu a szájára vesz, és aztán soha senki nem ad nekünk még egy kapát se. Kérdés, hogy az internetes rendszerekben hogyan működik ez a fajta kommunikáció. Tulajdonképpen ugyanaz történik, mint a faluban: véleményezik a viselkedésünket, méghozzá úgy, hogy csillagokkal pontozni lehet egymást mindkét oldalról. Lepontozhatjuk a szállóvendégünket, hogy rendetlen volt, de a vendég is lepontozhatja a nem eléggé udvarias tulajdonost. „Engem sokkolt, amikor megtudtam, hogy az Airbnb-n engem pontoznak mint vendéget. Ez egy szállodában nem fordul elő” – mondja Szabó. Ebben a pontozásos rendszerben azonban nehéz szűzként indulni, hiszen a pontok jelentik a megbízhatóságot. De a szemfüles start upok már erre is felkészültek, hiszen olyan rendszerrel próbálkoznak, amely fuzionálja a különböző platformokat, így megjelenhet az Airbnb-n szerzett csillag mondjuk a Telekocsinál is. „Nem teljesen jogos az, ha más szolgáltatásoknál is – mint például a Piqniq, ahol ételek készítéséről van szó – megjelenik az a csillag, amit valaki azért kapott, mert jó szobavendég volt” – véli Török János. Nyilván ebből nem következik az, hogy az illető jól tud főzni.

Adózni ki fog?

A résztvevők szerint ezeknek az online rendszereknek több gazdasági következményük is van. Az egyik, hogy az emberek megengedhetik maguknak, hogy nagyvárosokban jó környéken éljenek, ha közben az egyik szobájukat kiadják Airbnb-n keresztül. Azért ez a jelenség talán eddig is megvolt, nem kellett ehhez internet. A másik következmény pedig az, hogy a szállodaipar rájött: az embereknek egyszerűen más szállásformára van szükségük, ezért már megjelentek a piacon olyan beruházások, hogy lakásokat vesznek meg, amiket Airbnb-n keresztül adnak ki. „A riói foci vb-n hatalmas forgalma volt az Airbnb-nek, mert egyszerűen nem lehetett szállodai szobát kapni. 38 millió euró bevétele lett összesen azoknak az embereknek, akik ezen a rendszeren keresztül adták ki a szobájukat, kanapéjukat. Ebből is látszik, hogy ez a szolgáltatás komoly űrt tölt be” – mondja Berkovics. „A szolgáltatások adórendszerre való hatását még nem látjuk. Nem tudom, ebből a 38 millióból mennyit látott a brazil állam. Nem arról van szó, hogy az államokat féltem attól, hogy nem lesz miből autópályát meg szobrokat építeni, hanem egy idő után ez az egész rendszer adózási szempontból nagyon igazságtalan lesz, mert egyre több terhet kell majd viselniük azoknak, akik offline dolgoznak. Az Airbnb például jelentős pénzeket szív ki az országokból, mert a befolyt összegek nagy része Amerikában csapódik le. Nem tudom, hogy ezt a problémát kezeli-e bárhogy valamelyik ország, de ez fontos kérdés. Mindezzel együtt nem gondolom, hogy a megoldás a Nemzeti Airbnb lenne, hiszen az pont ellentmondana mindennek, amit ez a sharing rendszer képvisel” – aggódik Szabó, aki szerint nagy kérdés, hogy ez a rendszer kézben tartható-e egyáltalán a hagyományos offline állami szisztémákkal. Berkovics nem gondolja, hogy ilyen drasztikus lenne a helyzet, hiszen ha Airbnb-n keresztül valaki olcsóbb szállást talál külföldön, akkor az ezen spórolt pénzt a helyi kereskedelemben fogja elkölteni. Szabó azonban egyre jobban próbál lefesteni egy olyan futurisztikus képet, amelyben az emberek Airbnb-n keresztül szerzett szállásba mennek el, és a pénzüket nem a helyi boltokban hagyják ott, hanem szintén netes szolgáltatáson keresztül valakinek a házi főztjét fogják megvenni, amiből az adott ország nem lát semmilyen adót. Síklaki igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Szerinte ez a fajta szolgáltatás beépülhet ugyan az életmódba, de az emberek nem fognak ebből életformát csinálni. Mint mondja, ennek van egy természetes határa, hiszen nem mindenki akar tíz óra munka után egy turistát kerülgetni a nappalijában. „Éppen ezért én egyelőre nem féltem az állami bevételeket” – mondja Síklaki.

Végül Rózsa Iván helyezi józan néplélektani kontextusba a kérdést. „Azt érzem, hogy Magyarországon a kontrollálási vágy, a birtoklási vágy erősebb a megosztásnál. Nálunk egy óriási státusz, hogy valakinek saját lakása, kocsija legyen. Én látom a megosztásnak a határát, és nem akarom, hogy a mindennapjaimat kitöltse. Most értünk el oda, hogy a technológia ezt működővé teszi. De ne higgyük azt, hogy Magyarországot ellepték az okos telefonok. Annak ellenére, hogy nagyon sok okos telefont adunk el, a lakosság többsége még mindig régi Nokiát használ.”

A Telekom az esemény sajtóanyagában érdekes gyűjtést közöl a közösségi megosztáson alapuló vállalkozásokról.

Közlekedés

Autohop, Oszkár

Az Autohop és az Oszkár az autóstoppolásnak teremt új platformot. A cégek telekocsi-szolgáltatást kínálnak, összehozva az autóst azokkal, akik szívesen lecsapnának egy-egy üres ülésre, és történetesen pont arra van dolguk, mint az autó tulajdonosának. A költségek így megoszlanak, az utazás mindenki számára olcsóbbá válik.

Élelmiszer/étkezés:

Piqniq

A Piqniq segítségével nemcsak ízletes ételeink fotóját és receptjét, hanem magukat az ínyenc fogásokat is megoszthatjuk másokkal, így egy túlméretezett adag töltött káposzta is megtalálhatja éhes és értékelő közönségét. Így a food porn barátai beszállhatnak a partiba.

Közösségi kertek

A városi kertészkedés közösségeket teremt, amelyek a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

30 km.hu

A 30 km.hu segítségével feltérképezhetjük, sőt meg is rendelhetjük a környékünkön élő termelők, kézműves mesterek friss, minőségi áruit! Elég rákeresni egy termékre, és máris láthatjuk, kik és hol termelik a közelben éppen azt, ami nekünk kell, legyen az gyümölcs, zöldség, hús- vagy tejtermék, lekvár, vagy éppen szappan…

Közösségi iroda

Loffice, Thehub, Kaptár

A közösségi irodák azoknak teremtenek nívós munkakörnyezetet, akiknek a munkája nem teszi szükségessé, hogy a hét minden napján reggeltől estig fénymásológép, nyomtató és kávéautomata közvetlen közelségében tartózkodjanak. Ha kell, van iroda, ha nem, nincs. Ez a bérleti díjak alakulására is jótékony hatást gyakorol.

Tudásmegosztás

Kreanod

Hol keresse a megbízó a legjobb kreatív megoldásokat? A legjobb kreatív közösségi oldalon, ahol a briefre bárki lecsaphat, a befutónak pedig jár a tiszteletdíj. Tehát, ahogy a lakást vagy a kocsit, az ötleteinket, a kreativitásunkat is megoszthatjuk másokkal.

Feladatközvetítés

Tasclr

A Tasclr feladatokat közvetít: ha csepeg nálunk a csap, vagy éppen nincs, aki levigye a kutyát, amíg törött lábunkkal az ágyat nyomjuk, mestert és segítséget is kaphatunk a Tasclr-en. Ráadásul a jelentkezők közül magunk választhatjuk ki azt, aki profilja alapján e legrokonszenvesebb.

Olvasás

Rukkola

Az olvasás élmény, a könyv birtoklása azonban nem feltétlenül szükséges ehhez az élményhez. A Rukkola segítségével kiolvasott könyveinket bedobhatjuk a közösbe, a másét cserébe könnyedén happolhatjuk el eredeti tulajdonosától, ha megválna tőle.

Jó közösség, jó környék

Miutcank.hu

A szárnyait most bontogató Miutcank.hu segítségével az egy környéken élők kérhetnek egymástól és tehetnek egymásnak szívességet, kérhetnek és adhatnak kölcsön, toborozhatnak sporttársakat, vagy szerezhetnek és adhatnak tippeket megbízható szerelőkre, pontos mesterekre.

Járókelő

A Járókelő segítségével bejelenthetjük, ha jártunkban-keltünkben a közösség életét befolyásoló jelenséget tapasztalunk. Hiányzó csatornafedél? Meghibásodott jelzőlámpa? Csőtörés? Csak pár kattintás az okos telefonon, és a rendszer értesíti az illetékeseket, a probléma pedig megoldódik.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.