Rádió

Így vagy úgy

Gyurcsány Ferenc podcastje

Interaktív

Vannak kérdéseink. Például, hogy mit nevezünk podcastnek és miért? Mitől podcast mondjuk Balázsék rádiós műsora? Attól, hogy a Spotify-on is elérhető?

Ugyanez merül fel Friderikusz YouTube-interjúinak hangzóanyagánál, vagy éppen a Partizán tartalmainál is. A hazai gyakorlatban úgy tűnik, hogy mindent podcastnek nevezünk, ami hanganyagként is felkerül valamelyik netes megosztóoldalra. Ilyen értelemben – bár magát podcastként definiálja – kérdéses, mennyiben valódi podcast Gyurcsány Ferenc Hát így című YouTube-sorozata? A volt miniszterelnök a saját – alapvetően politikai tartalmakat közlő – YouTube-csatornáján hetente hoz le egy-egy részt a Hát ígyből. Ez a sorozat azonban – szemben a csatorna egészével – lényegében politikamentes (túl azon, hogy Gyurcsány neve azonnal politikai kontextust von bármilyen téma köré). A Hát így innen nézve feltűnően kilóg a DK-vezér tartalmai közül, s ezzel a második kérdésünkhöz is eljutottunk: mi a cél ezzel a sorozattal?

A műsorleírás erre nem ad egyértelmű választ. A közéleti podcast műsorban, olvassuk, „az ország fontos kérdéseiről, a hétköznapi embereket foglalkoztató problémákról, az ország sorsát meghatározó tendenciákról, jelenségekről beszélgetünk olyan civil emberekkel, szakértőkkel, akik az adott kérdésben személyes érintettségükön keresztül tudnak érdekességeket megosztani a nyilvánossággal”. Ez ma gyakorlatilag minden beszélgetős műsorról elmondható. Gyurcsány személyének ennél valamivel több izgalmat kellene generálnia a podcast köré. Bevállalós témák, éles viták, politikai oldalvágások, társadalmi mélyfúrás, a fene tudja, mi még – valahogy ezek lebegnek a szemünk előtt. Ehhez képest a Hát így egy nagyon visszafogott, a békeidők klasszikusait idéző interjúműsor lett. Annyi különcséggel, hogy a magát veterán riporternek álcázó figura politikus.

Talán az lebegett a Hát így kiötlői előtt, hogy efféle szelíd tartalmakkal, ráérős, civil eszmecserékkel érdemes lenne fellazítani a YouTube-csatorna keményebb politikai tartalmait? Vagy egy új Gyurcsány-imázs kiépítéséhez találták ki ezt a lelazult, kigombolt inges riporteri alakmást? Ja, a kigombolt inget is csak azért látjuk, mert ugye ez valójában egy videósorozat, és nem podcast.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.