Rádió

Így vagy úgy

Gyurcsány Ferenc podcastje

Interaktív

Vannak kérdéseink. Például, hogy mit nevezünk podcastnek és miért? Mitől podcast mondjuk Balázsék rádiós műsora? Attól, hogy a Spotify-on is elérhető?

Ugyanez merül fel Friderikusz YouTube-interjúinak hangzóanyagánál, vagy éppen a Partizán tartalmainál is. A hazai gyakorlatban úgy tűnik, hogy mindent podcastnek nevezünk, ami hanganyagként is felkerül valamelyik netes megosztóoldalra. Ilyen értelemben – bár magát podcastként definiálja – kérdéses, mennyiben valódi podcast Gyurcsány Ferenc Hát így című YouTube-sorozata? A volt miniszterelnök a saját – alapvetően politikai tartalmakat közlő – YouTube-csatornáján hetente hoz le egy-egy részt a Hát ígyből. Ez a sorozat azonban – szemben a csatorna egészével – lényegében politikamentes (túl azon, hogy Gyurcsány neve azonnal politikai kontextust von bármilyen téma köré). A Hát így innen nézve feltűnően kilóg a DK-vezér tartalmai közül, s ezzel a második kérdésünkhöz is eljutottunk: mi a cél ezzel a sorozattal?

A műsorleírás erre nem ad egyértelmű választ. A közéleti podcast műsorban, olvassuk, „az ország fontos kérdéseiről, a hétköznapi embereket foglalkoztató problémákról, az ország sorsát meghatározó tendenciákról, jelenségekről beszélgetünk olyan civil emberekkel, szakértőkkel, akik az adott kérdésben személyes érintettségükön keresztül tudnak érdekességeket megosztani a nyilvánossággal”. Ez ma gyakorlatilag minden beszélgetős műsorról elmondható. Gyurcsány személyének ennél valamivel több izgalmat kellene generálnia a podcast köré. Bevállalós témák, éles viták, politikai oldalvágások, társadalmi mélyfúrás, a fene tudja, mi még – valahogy ezek lebegnek a szemünk előtt. Ehhez képest a Hát így egy nagyon visszafogott, a békeidők klasszikusait idéző interjúműsor lett. Annyi különcséggel, hogy a magát veterán riporternek álcázó figura politikus.

Talán az lebegett a Hát így kiötlői előtt, hogy efféle szelíd tartalmakkal, ráérős, civil eszmecserékkel érdemes lenne fellazítani a YouTube-csatorna keményebb politikai tartalmait? Vagy egy új Gyurcsány-imázs kiépítéséhez találták ki ezt a lelazult, kigombolt inges riporteri alakmást? Ja, a kigombolt inget is csak azért látjuk, mert ugye ez valójában egy videósorozat, és nem podcast.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.