Rádió

Így vagy úgy

Gyurcsány Ferenc podcastje

Interaktív

Vannak kérdéseink. Például, hogy mit nevezünk podcastnek és miért? Mitől podcast mondjuk Balázsék rádiós műsora? Attól, hogy a Spotify-on is elérhető?

Ugyanez merül fel Friderikusz YouTube-interjúinak hangzóanyagánál, vagy éppen a Partizán tartalmainál is. A hazai gyakorlatban úgy tűnik, hogy mindent podcastnek nevezünk, ami hanganyagként is felkerül valamelyik netes megosztóoldalra. Ilyen értelemben – bár magát podcastként definiálja – kérdéses, mennyiben valódi podcast Gyurcsány Ferenc Hát így című YouTube-sorozata? A volt miniszterelnök a saját – alapvetően politikai tartalmakat közlő – YouTube-csatornáján hetente hoz le egy-egy részt a Hát ígyből. Ez a sorozat azonban – szemben a csatorna egészével – lényegében politikamentes (túl azon, hogy Gyurcsány neve azonnal politikai kontextust von bármilyen téma köré). A Hát így innen nézve feltűnően kilóg a DK-vezér tartalmai közül, s ezzel a második kérdésünkhöz is eljutottunk: mi a cél ezzel a sorozattal?

A műsorleírás erre nem ad egyértelmű választ. A közéleti podcast műsorban, olvassuk, „az ország fontos kérdéseiről, a hétköznapi embereket foglalkoztató problémákról, az ország sorsát meghatározó tendenciákról, jelenségekről beszélgetünk olyan civil emberekkel, szakértőkkel, akik az adott kérdésben személyes érintettségükön keresztül tudnak érdekességeket megosztani a nyilvánossággal”. Ez ma gyakorlatilag minden beszélgetős műsorról elmondható. Gyurcsány személyének ennél valamivel több izgalmat kellene generálnia a podcast köré. Bevállalós témák, éles viták, politikai oldalvágások, társadalmi mélyfúrás, a fene tudja, mi még – valahogy ezek lebegnek a szemünk előtt. Ehhez képest a Hát így egy nagyon visszafogott, a békeidők klasszikusait idéző interjúműsor lett. Annyi különcséggel, hogy a magát veterán riporternek álcázó figura politikus.

Talán az lebegett a Hát így kiötlői előtt, hogy efféle szelíd tartalmakkal, ráérős, civil eszmecserékkel érdemes lenne fellazítani a YouTube-csatorna keményebb politikai tartalmait? Vagy egy új Gyurcsány-imázs kiépítéséhez találták ki ezt a lelazult, kigombolt inges riporteri alakmást? Ja, a kigombolt inget is csak azért látjuk, mert ugye ez valójában egy videósorozat, és nem podcast.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.