tévéSmaci

Kacsamáj és málé

  • tévésmaci
  • 2018. április 22.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché rendbe tették a dolgokat a Nemzeti Színházban, először maguk is alig igazodtak ki az összegabalyodott tényálláson. Úgy kezdődött, hogy két helyről is csöngött a telefon egyszerre, az egyik végén Óvári et. az agit-propról, a másikon Ómafa, aki épp valami főrendező volt a Nemzetiben. Hogy menjenek/jöjjetek azonnal, mert baj van a vasderessel. Milyen vasderessel? Először úgy volt, hogy ló lesz, igazi ló, érted, fönn a színpadon, bejön a néző a gukkerral, oszt ott egy marha nagy ló, minimum leesik az álla. De aztán szóltak, hogy a ló ciki, egyáltalán az állat a színpadon már teljesen lejárt lemez, ki tudja azt überelni, hogy Moszkvában egy igazi medve volt a Ványa bácsiban? Na, ugye! Bár a fasz érti, hogy miért kellett jéghokiznia; de világos, hogy egy gebével ezek után csak blamáltuk volna magunkat. Persze a kellékes is bekavart, mert valami lakatos haverjával méregdrágáért csináltatott egy vasderest. Nem lovat, hanem olyan priccsszerű baszt, amire felfekszik a zsellér, s a földesúr fogdmegjei huszonötöt sóznak a valagára, aztán, ha pampog utána is, még huszonötöt. Lett egy vasderesünk, tényleg úgy értsétek, mint fából vaskarikát, csak aranyáron. Be is állították a színpad közepére, Szirtes művész úr (kétszeres Kossuth-díjas) már ott feküdt rajta, bajusz, bőgatya meg minden, épp, ahogy a Rózsa Sándorban, amikor Veszelka Vinnetút adta. Vinnetú a szénakazalban, basszus, amikor jövök, és mondom nekik, hogy nem a Lúdas Matyi kerül színre, hanem a Lúdanyó meséi, abban van, hogy vágtat a gazda a vasderesen, aki egy ló – fejezte be a mondókáját Ómafa, a főrendező. Sztupa megvakarta a fejét, Troché csak hallgatott. De végül mégis ő bökte ki: ludakra most nagy szüksége van a nemzetnek, ezt Óvári is meg fogja érteni hamarosan.

Pénteken (23-án) este kilenckor a Film Mánián neki lehet ülni az Őrült nők ketrecének, melyből egy füst alatt lenyomják a folytatást is.
A Mozi+-on ugyanekkor Django elszabadul. S ha már a kétrészes dolgoknál vagyunk, fél tizenegykor a Filmbox Plus lenyomja az Ez itt Anglia első, tehát ’86-ban játszódó kiszerelését komplettül – ezt mindenki ismeri, ha nem, akkor hegyibe!

Szombaton ezeknél is jobban elragadtathatjuk magunkat, mert a jól bevált este kilences starttal az Epic Drama nevű csatorna belefog egy tízrészes svéd sorozatba, Az étterembe, melyből ötöt menten le is tol, hogy a másik ötöt – akkor már este tízes rajttal – másnap adja ki magából, miszerint vasárnap. Tudják, vannak azok a könnyen híressé váló háború utáni csókok, amikor szerfeletti örömükben idegenek omlanak egymás karjába egy mély és felszabadult smaci erejéig, s épp arra sertepertél egy fotós, a többi meg már történelem. Sorozatunk állítása szerint valami nagyon hasonló Stockholm városának királyi főutcáján is megesett, de távolról sem maradt következmények nélkül, mint azt a címe is sugallja, leginkább vendéglátós vonalon.

Vasárnap jön viszont – persze, az HBO-ra, valamivel tizenegy előtt, este – A martfűi rém, és úgy felkoncol mindenkit, hogy nyoma sem marad. Apropos, nyom. Ha ezt Stephen King (svédül nyilván Kung) írja, akkor a nevezett rém feltehetően egy cipő (alighanem Tisza), s ő zabál fel mindenkit… nyom nélkül. Csak semmi tévé! – mondta Csőr.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.