Rádió

Klára bácsiék - Bayer Zsolt betelefonálós műsora

Interaktív

Bayer Zsolt kissé megfáradtan kezdett bele kétórás programja felvezetésébe, de a tőle elvárhatót így is rögtön hozta.

Azon a hajnalon, amikor Gajdics Ottó drámai hangon bejelentette új rádiója világrajövetelét, mi is ott csüngtünk az éteren, és aztán az első adásnap cselekményeire is igyekeztünk figyelemmel lenni (lásd: Valaki felsír). A nagyrészt a Simicska-médiabirodalomból kiszakadó műsorkészítői névsor, a Magyar Idők mint ikerfórum, vagy Gajdics előbb említett monológja nemigen hagyhatott senkiben sem kételyt a csatornától elvárható társadalmi-politikai vizsgálódások tárgykörét és minőségét illetően.

A Karc FM és a lényegében elődjének tekinthető Lánchíd Rádió struktúrájában, tónusában, műsoresztétikájában és technikai megoldásaiban is egyívásúnak tetszik.

Ha jól emlékszünk, az indulás körül a publikum leginkább az előre bejelentetten normasértő, radikális, a pc-beszédmódra nem egyszerűen fittyet hányó, de azt egyenesen megsemmisíteni igyekvő betelefonálós műsorra, a Paláverre volt kíváncsi. Nem véletlenül: a Bayer Zsolt, Huth Gergely, Papp Endre, Gajdics Ottó kvartett sokat ígért. De aztán se botrányról, se vad népszerűségről nemigen lehetett hallani, ami nem annyira a műsorkészítők hibájának tudható be (ők, hogy úgy mondjuk, mindent elkövettek), hanem inkább a korszellemnek: időközben az ő nyelvüket (vagy annak bizonyos elemeit legalábbis) kezdte el használni az állami műsorszolgáltatás is.

Mindenesetre némi érési időt adva a dolognak, nemrégiben ismét belehallgattunk a Paláverbe, és az élmény nem volt tanulságok nélküli. Az aznapi felelős (a többi műsorvezető által olykor „nehézbombázónak” titulált) Bayer Zsolt kissé megfáradtan kezdett bele kétórás programja felvezetésébe, de a tőle elvárhatót így is rögtön hozta: kedvcsinálónak szánt hírei, amiket beolvasott, a betelefonálói aktivitást elősegítendő, egy kivétellel mind a migránsokról szóltak (akik „mivel itt vannak, eleve köztörvényesek, ezt ne feledjük”). Az egy kivétel pedig egy kedves reménykedő futam volt, hátha az FPÖ-nek mégiscsak sikerül valahogy megvétóznia az osztrák elnökválasztást.

Ami a műsor ezután következő és lényeginek szánt részét illeti, vagyis a telefonálókkal való elbeszélgetést, azt a házigazda tulajdonképpen még a bevezetésnél is kisebb energiaráfordítással oldotta meg. Tapasztalt rókaként a „hagyd őket beszélni, és bármit mondanak, adj igazat és köszönd meg” elve alapján kezelte a műsor vendégeit. Ritkán volt rá szükség, hogy Bayernek kelljen fenntartani a műsor lendületét, de ha mégis, egy-egy jól ismert bayeri fordulat – „fehérjehalmaz”, „liberális amőba”, „idegen szívű véglény” – megoldotta a helyzetet. De legtöbbször elegek voltak a betelefonálók is.

A hallgatók által preferált problémakör hármas felosztást mutat: egyrészt a migránsok, másrészt a melegek, harmadrészt pedig a zsidók határozták meg a főbb gondolati íveket. A zsidókról például kiderült, hogy már itt vannak, és lakóparkjaik lassan ellepik az országot. Megdöbbentő, reagálta le tömören a hallgatói monológot Bayer. A migránsoktól is hasonló invázió várható a betelefonálók szerint, de érdekes módon az őket érintő futamok igazodtak a leginkább a közmédiás hangütéshez. Ami viszont erősen eltért attól, az a nyílt, önfeledt buzizás volt. Ungár Klára, vagy ahogy a műsorban emlegették, Klára bácsi és Kocsis Máté pere hallhatóan felborzolta a kedélyeket. Egy idős hölgy például a következő SMS-t küldte: „Figyeljünk a lényegre, Klári bácsi mivel akar sértegetni? Azzal, ami ő maga, rájött, hogy milyen undorító, hű, de furcsa. Nagymama” És hát Bayer mi mást mondhatott volna: „Köszönjük szépen, nagymama!”

Nehéz már megmondani, hogy a Paláverhez hasonló műsorok hatására keletkezett-e ez a düh, vagy azok csak felismerték a gyűlöletet, és teret adtak neki a népszerűség érdekében. Mindenesetre ez már alig tűnik fel, alig zavar valakit, a szemünk láttára vált köznyelvvé végül.

Paláver, Karc FM, június 21.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.