tévéSmaci

Macskakonferencia

  • - tévésmaci -
  • 2019. szeptember 1.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché várták a telet, hirtelen nagyon másképpen kezdtek viselkedni, s ez különösen pályájuk korai szakaszában volt feltűnő – az idő előrehaladtával mindig összemosódnak valamelyest a dolgok. Kezdjük azon, hogy Trochénak rendszerint gőze sem volt arról, hogy mikor kezd el közelíteni a tél, ha rajta múlott volna, tán azt sem veszi észre, amikor már tényleg közelít. Oltári szerencséjére azonban Sztupa pontosan tudta, s rögtön meg is látszott rajta, attól a perctől fogva ugyanis felhagyott az orra alatti szőrzet borotválásával. Ha Troché tehát meglátta Sztupa borostásodását, rögtön maga is megkezdte a felkészülést a téli időszakra, elsősorban lelkiekben, más szóval agyilag. Elképzelte, hogy a színes virágmintás ingét szűk, testhez simuló garbóra cseréli, be kell szerezni vöröset, fehéret, világoskéket meg egy tarvisiói bőrdzsekit, afféle lemberdzseket. Tükör előtt gyakorolta, hogyan fogja majd fázósan összedörzsölni a kezét, s hogyan lehelgeti majd az öklét, kicsit toporgott is hozzá: tényleg, kell új Salamander is Drezdából (akkor még NDK-t írtunk). Miután ezzel megvolt, Troché gondolkodóba esett, vajon mit kell még csinálni, hogy ne készületlenül csapjon le rá Tél tábornok. De nem jutott eszébe sok minden. Talán csak az, hogy kéne pár vonatjegyet vásárolnia vidékre, mert azt imádta, ahogy a behavazott mezőn végigvágtat a gőzös, s csak özönlik utána a szikra a kéményéből. Olyan helyen kell leszállni sötétedés előtt, ahol rövid sétával elérhető a nyílt pálya, s csak várni kell a sötétedés után érkező viszonylatokat. Sztupa pedig azért eresztett bajuszt télire, mert az alapos beöltözés híve volt, bakancsot, jégzoknit, sínadrágot, vastag, prémgalléros lajbit vett, s kucsmát nyomott a fejibe, mármost a kucsma bajusz nélkül nem gilt.

Szombaton (3-án) este kilenckor a Duna tévé begyújtja Hiúságok máglyáját, mely ugyan nem Brian De Palma fő műve, de nézhető, s teli van pályájuk épp ilyen-olyan szakaszán járó sztárokkal, Melanie Griffithtől Tom Hanksig, Morgan Freemantől Bruce Willisig, és Saul Rubinek is megfordul benne, hogy Kim Cattrallról hallgassunk, mint a csuka. Röviddel ezután a Paramount Channel elkezdi (23.40-kor) A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső levetítését, mindenki látta már, mindenki tudja, milyen, de hát pizzát (amit kötelező rendelni a megtekintéséhez) is látott már mindenki, s azt is tudjuk, hogy milyen (milyen lenne, Margherita).

Vasárnap megint kihajózunk a Dunára, ahol kilenc tízkor sokadszor (de nem elegedszer) is megnézhetjük Wim Wenders Az amerikai barátját. Így kell adaptációt csinálni! De Bruno Ganz és Dennis Hopper játéka is megér minden pénzt. Szerencsére a korszerű technika már kizárja, hogy azon sopánkodjunk, miszerint a Paramount Channel rátolta Thelma és Louise-t (az 22.00-kor kezd), mely mozimű persze csak egy szokványos hollywoodi giccs egy road movie kulisszáiba csomagolva, de pont emiatt élvezetes szerfelett.

Kedden is királyság van: Film Café ebédidőben (12.25) adja A majmok bolygóját, mármint az igazit, egyenest 1968-ból.

Szerdán viszont kiderül, hogy az ismert okokból most sem úsztuk meg Tarantinót: a Négy szobát a Paramount Channel közvetíti este tizenegykor. Önöknek elég csak egy szobát kivenniük, mert aki szobát vesz ki, sohase viccel, de nem is tévézik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.