Esemény

Múzeum+

  • - karafiáth -
  • 2012. február 7.

Interaktív

A Múzeum+ sorozat idei nyitóeseményén borítékolható volt a nagy érdeklődés. Témája, a divat már tavaly elkezdte hódító útját múzeumainkban, gondoljunk csak vissza például a PIM nyári tárlatára, Zoób Kati Textúra című kiállítására, vagy az Iparművészeti Múzeum hasonló kezdeményezéseire.

A Szépművészeti fel is készült a rohamra, bár utólag azt kell mondjam, nem eléggé. Az egyik ruhatárostól megtudom, hogy négyszáz főre terveztek, de már hatszáz kabát van beadva. A jelmezpróbán (a Nemzeti Színház jelmezeit lehet felvenni, amiben kérésre le is fotóznak) harci állapotok dúlnak, egy idős hölgy visít, majd kikapja egy gyerek kezéből a szalagos kalapot, menekülök a gyöngyfűzőkhöz. Nincs hely, sebaj, kezdődik a vezetés. Fokozódó káosz: az egyik önkéntes felküld az emeletre, a fent posztoló másik vissza a hallba, keringek egy ideig, végül belesodródom a csoportba, amely eltorlaszolta a Régi Képtár bejáratát. Beverekedtem magam, de látszott, reménytelen az ügy, kétszáznál is többen szorongtunk a teremben. Cser Judit, a tárlatvezető is felmérte a problémát, figyelmeztetett mindenkit, hogy háromnegyed nyolctól újra indul ez a csoport, de senki nem mozdult. Maga a vezetés jó lehetett volna, csak az vett vissza némiképp az izgalmakból, hogy egyszerűen nem láttuk a képeket, amikről szó volt. Hátulra pedig - mivel nem volt hangosítás - a szavak sem igazán juthattak el. Gondoljunk csak bele: még a kis mikrofonos tárlatvezetések is maximum negyven főre vannak kalibrálva, így duplán sansztalan lett az ügy. A feléig sem bírtam, pedig a kis sztorik - honnan is ered például a nagy lábon él kifejezés, vagy hogy a fátylas kalap (hennin - mint megtudtam), amit mostanában csak farsangokon látunk, valós ruhadarab volt - tudtak volna szórakoztatni. Később a vágy, hogy Zoób Katira bejussak, már a gyülekezésnél szertefoszlott. Talán az ilyen rendezvényeket célszerű lenne regisztrációhoz kötni.

Szépművészeti Múzeum, január 12.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.