Rádiójáték

Najmányi László: Downtown Blues

Interaktív

Halász Péternek állít emléket a szerző 2006-ban megjelent könyve alapján készült rádiószínházi sorozat. Najmányi László maga is aktív szereplője volt íróként, képzőművészként, díszlettervezőként, színház- és filmrendezőként a hazai „underground” törekvéseknek. Kultúrtörténeti visszaemlékezése az államvédelmi hatóság működéséről éppúgy szól, mint a kor színházi legitimációjáról, a társadalmi érvényesülésről, a „fortélyos félelem” fenntartásáról, majd emigrációról, a folytonos újrakezdésekről.

Csizmadia Tibor rendezésében, Bozó Andrea és Bezerédi Zoltán tolmácsolásában hangzik el a jól szerkesztett szöveg. Bár többnyire feleslegesnek hat a két színész – Bezerédi találó jelenléte tökéletesen elég lett volna, már csak azért is, mert akkor nem válik zavaró tényezővé a megosztott szerepben Bozó sokszor mesterkélt, életidegen hangsúlyozása, ám az emlékek sodrása és a rengeteg megkapó sztori még ezt is feledteti. Az Egyetemi Színpadból kivált Kassák Stúdió előadása volt az, amely Najmányi elmondása szerint megváltoztatta az életét. Megérintette az élő színház, mert addig „ilyen rossz, lila, penetránsan kellemetlen, ugyanakkor kedves, földöntúli, pszichedelikus színházat” nem látott. Halász enigmatikus személye, vagy kortársai, mint Szentjóby Tamás, Hajas Tibor, Erdély Miklós és Jeles András meghatározó karaktere és szellemi jelenléte a diktatúra elleni kulturális ellenállás sajátos szimbólumaivá váltak.

Kossuth rádió, augusztus 21–24. (visszahallgatható a Médiaklikk.
hu-n)

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)