Tévésorozat

A főszerep

Interaktív

Így működik Hollywood, mondja naivan e sorozat. Nagyon naivan: a vizsgaidőszak közepén egy szuperprodukció szereplőválogatására véletlenül ellátogató átlagos leányból egy csapásra sztár lesz. Az „átlagos” persze túlzás, mégiscsak egy színi tanodás fél-topmodellről beszélünk, aki melegítőben is olyan, mintha címlapfotózásról szalajtották volna. Szegénynek őziketermészettel kell beilleszkednie a farkasokkal teli sztárvilágba, és a szintúgy átlagos barátaival is összetűzésbe kerül, mert hiába próbálkoznak foggal-körömmel, nekik nehezebben megy a sztárrá válás. A forgatókönyvírónak készülő srácot többször jól átvágják; a szintén színész legjobb barátnő pedig eszi a kefét, hogy az ő álmát éli meg a kedves lakótárs.

Közben szerelmi három- és sokszögek állnak fel keresztül és kasul: szappanopera ez, nincs miért szabadkoznia. S még szórakoztatónak is tűnik a végeredmény. A szereplők ugyanis egy szépen fényképezett, erős atmoszférájú világban mozognak, és valamelyest még szerethetők is lesznek, annak ellenére is, hogy a gyerekszínészekből drogproblémás fiatalokká cseperedés, illetve a hányatott sorsból kiinduló felemelkedés szinte összes kliséit kénytelenek elővezetni. A főszereplő Bella Thorne a már említett őzikeszeműséggel ragyog ki a karból, s partnere, Carter Jenkins is egészen jól hozza a rászabott figurát. A sorozat mégsem lesz a Pretty Little Liars alkotóinak új nagy dobása, leginkább azért nem, mert a fordulatainál sokszor még az is érdekesebb, vajon mi is lehet az a fiktív filmremek, amelynek a forgatása a szappanopera keretében zajlik.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)