Interjú

„Nem volt semmi másuk”

David Blaine illuzionista

Interaktív

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Az Ezt ne próbáld ki! – Halálos mutatványok David Blaine-nel egy-egy epizódjában égő halálugrást mutat be, megcsókolja egy királykobra fejét, vagy épp kipróbálja a spinning nevű dél-afrikai driftelős autósportot is. A világ egyik legismertebb illuzionistáját online értük el.

*

Magyar Narancs: Három éven és öt kontinensen át forgatták a sorozatot, az egész világot bejárva. Mit tapasztalt, a varázslat univerzális valami, vagy pedig mindenütt mást és mást jelent?

David Blaine: Tizenegy különböző országban jártunk, hogy felkutassuk a világ legelképesztőbb embereit. Ennek során rá kellett jönnöm, hogy amit én varázslatnak tartok, az nem feltétlenül egyezik azzal, amit más bűvész annak nevezne. Persze a jól ismert, nagy illuzionistákat én is elismerem, de engem azok az előadók képesztenek el igazán, akiket a műsorban bemutatunk. Órák ezrein át tökéletesítették képességeiket, nem törődve a fájdalommal, a szenvedéssel, a bukással; újra és újra nekigyürkőztek és minden idejüket arra áldozták, hogy akár egyetlen apró pillanatig valami olyat mutassanak be, ami varázslatnak tűnik, azért, mert elképzelhetetlennek látszik – holott az a rengeteg évnyi munka teszi lehetővé, amit belefektettek. Szerintem ez az, ami a legközelebb áll a varázslathoz. Igyekeztünk bemutatni, honnan származnak, milyen szenvedély hajtja őket.

MN: Mire jött rá, mi köti össze az indiai bűvészt, aki a fején tör össze üvegeket és a szilánkokon ugrál, a hidakról leugró brazil műugrókkal vagy egy indonéz kígyóbűvölővel?

DB: Mind azért dolgozták ki képességeiket, mert egyszerűen nem volt semmi másuk. A fejükbe vettek valamit, és addig mentek, ameddig nem tökéletesítették. A brazil Jaki és Paty Valente például magassági ugrók, akik szerettek volna még jobbak lenni, de az országban egyszerűen nem volt magasabb ugróplatform. Kerestek tehát egy hidat Rio de Janeiróban. Rengeteg fájdalom és szenvedés során megtanulták, hogyan ugorhatnak a vízbe nemcsak gyönyörűen, de tökéletes technikával is, hiszen csak így kerülhetők el a sérülések. Vagy ott van Fitz, az indonéz kígyóspecialista, aki úgy ismeri a királykobrát, olyan harmóniába kerül vele, hogy meg tudja csókolni a fejét. Elképesztő volt ezt közelről látni, soha nem gondoltam volna, hogy valaki képes ilyesmire. Persze rengeteg bűvész dolgozik különböző félelmetes állatokkal, ez része a bűvészvilágnak. De valójában nem mutatják be ezeknek a teremtményeknek a szépségét, csak egyszerű eszközként használják őket a trükkjeikhez. De Fitz, ahogy ő bánik a kígyókkal, az elképesztő érzelmi reakciót váltott ki belőlem. Annyira lenyűgözött, hogy mindenképpen szerettem volna tanulni tőle. Ez volt az egész sorozat lényege: bámulatos emberekkel találkoztam, akik egy gyorstalpaló keretében bevezettek abba, amivel foglalkoznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.