Interjú

„Nem volt semmi másuk”

David Blaine illuzionista

Interaktív

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Az Ezt ne próbáld ki! – Halálos mutatványok David Blaine-nel egy-egy epizódjában égő halálugrást mutat be, megcsókolja egy királykobra fejét, vagy épp kipróbálja a spinning nevű dél-afrikai driftelős autósportot is. A világ egyik legismertebb illuzionistáját online értük el.

*

Magyar Narancs: Három éven és öt kontinensen át forgatták a sorozatot, az egész világot bejárva. Mit tapasztalt, a varázslat univerzális valami, vagy pedig mindenütt mást és mást jelent?

David Blaine: Tizenegy különböző országban jártunk, hogy felkutassuk a világ legelképesztőbb embereit. Ennek során rá kellett jönnöm, hogy amit én varázslatnak tartok, az nem feltétlenül egyezik azzal, amit más bűvész annak nevezne. Persze a jól ismert, nagy illuzionistákat én is elismerem, de engem azok az előadók képesztenek el igazán, akiket a műsorban bemutatunk. Órák ezrein át tökéletesítették képességeiket, nem törődve a fájdalommal, a szenvedéssel, a bukással; újra és újra nekigyürkőztek és minden idejüket arra áldozták, hogy akár egyetlen apró pillanatig valami olyat mutassanak be, ami varázslatnak tűnik, azért, mert elképzelhetetlennek látszik – holott az a rengeteg évnyi munka teszi lehetővé, amit belefektettek. Szerintem ez az, ami a legközelebb áll a varázslathoz. Igyekeztünk bemutatni, honnan származnak, milyen szenvedély hajtja őket.

MN: Mire jött rá, mi köti össze az indiai bűvészt, aki a fején tör össze üvegeket és a szilánkokon ugrál, a hidakról leugró brazil műugrókkal vagy egy indonéz kígyóbűvölővel?

DB: Mind azért dolgozták ki képességeiket, mert egyszerűen nem volt semmi másuk. A fejükbe vettek valamit, és addig mentek, ameddig nem tökéletesítették. A brazil Jaki és Paty Valente például magassági ugrók, akik szerettek volna még jobbak lenni, de az országban egyszerűen nem volt magasabb ugróplatform. Kerestek tehát egy hidat Rio de Janeiróban. Rengeteg fájdalom és szenvedés során megtanulták, hogyan ugorhatnak a vízbe nemcsak gyönyörűen, de tökéletes technikával is, hiszen csak így kerülhetők el a sérülések. Vagy ott van Fitz, az indonéz kígyóspecialista, aki úgy ismeri a királykobrát, olyan harmóniába kerül vele, hogy meg tudja csókolni a fejét. Elképesztő volt ezt közelről látni, soha nem gondoltam volna, hogy valaki képes ilyesmire. Persze rengeteg bűvész dolgozik különböző félelmetes állatokkal, ez része a bűvészvilágnak. De valójában nem mutatják be ezeknek a teremtményeknek a szépségét, csak egyszerű eszközként használják őket a trükkjeikhez. De Fitz, ahogy ő bánik a kígyókkal, az elképesztő érzelmi reakciót váltott ki belőlem. Annyira lenyűgözött, hogy mindenképpen szerettem volna tanulni tőle. Ez volt az egész sorozat lényege: bámulatos emberekkel találkoztam, akik egy gyorstalpaló keretében bevezettek abba, amivel foglalkoznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.