Tévétorrent

Powers

Interaktív

Az a legújabb őrület, hogy az eddig csupán médiatartalmakat értékesítő vállalatok (Hulu, Amazon, Netflix) saját gyártású sorozatokkal állnak elő. Legyártanak pár pilotot, ingyenesen elérhetővé teszik őket, majd megszavaztatják a közönséggel, hogy mehet-e. Most a Sony is beszállt: a PlayStation Networkre adaptálta a Marvel Powers című képregénysorozatát. A cselekmény szerint az alternatív Los An­gelesben szupererővel rendelkező egyedek és átlagemberek együtt élnek; vannak, akik aljas célokra használják képességeiket, mások viszont önjelölt rendfenntartókként őrzik a várost. Az LAPD-nek van egy külön szuperemberekre specializálódott osztálya.

A sorozat egy Watchmenhez hasonló, de annak komplex társadalomábrázolását és metaforikus rétegeit mellőző világot tár elénk. Nem a megszokott, X-men-típusú, marginalizált csoportok helyzetére allegorikusan utaló, többség/kisebbség képet látjuk, itt a szuperhősök inkább celebek, akik a hitelesség/pózolás, valódi személyiség/perszóna ellentétei mentén helyezkednek el. A felépített világ árnyalt, de semmilyen önmagán túlmutató üzenetet nem hordoz. Ennél is komolyabb probléma, hogy a speciális effektek és a kosztümök megbocsáthatatlanul gyengék, ráadásul a színészi játék is sokszor hiteltelen, eltúlzott. Pozitívum viszont, hogy a figurák többségét nehéz egyértelműen elhelyezni a hős/gonosz skálán, s egy igazán vérfagyasztó gonoszt is sikerül megalkotni Wolfe személyében: a skandináv mitológia Fenrir farkasát idézi, a mindent felemésztő éhséget, a káoszt. De a sorozat sajnos így is beváltatlan ígéret marad.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.