Tévétorrent

Powers

Interaktív

Az a legújabb őrület, hogy az eddig csupán médiatartalmakat értékesítő vállalatok (Hulu, Amazon, Netflix) saját gyártású sorozatokkal állnak elő. Legyártanak pár pilotot, ingyenesen elérhetővé teszik őket, majd megszavaztatják a közönséggel, hogy mehet-e. Most a Sony is beszállt: a PlayStation Networkre adaptálta a Marvel Powers című képregénysorozatát. A cselekmény szerint az alternatív Los An­gelesben szupererővel rendelkező egyedek és átlagemberek együtt élnek; vannak, akik aljas célokra használják képességeiket, mások viszont önjelölt rendfenntartókként őrzik a várost. Az LAPD-nek van egy külön szuperemberekre specializálódott osztálya.

A sorozat egy Watchmenhez hasonló, de annak komplex társadalomábrázolását és metaforikus rétegeit mellőző világot tár elénk. Nem a megszokott, X-men-típusú, marginalizált csoportok helyzetére allegorikusan utaló, többség/kisebbség képet látjuk, itt a szuperhősök inkább celebek, akik a hitelesség/pózolás, valódi személyiség/perszóna ellentétei mentén helyezkednek el. A felépített világ árnyalt, de semmilyen önmagán túlmutató üzenetet nem hordoz. Ennél is komolyabb probléma, hogy a speciális effektek és a kosztümök megbocsáthatatlanul gyengék, ráadásul a színészi játék is sokszor hiteltelen, eltúlzott. Pozitívum viszont, hogy a figurák többségét nehéz egyértelműen elhelyezni a hős/gonosz skálán, s egy igazán vérfagyasztó gonoszt is sikerül megalkotni Wolfe személyében: a skandináv mitológia Fenrir farkasát idézi, a mindent felemésztő éhséget, a káoszt. De a sorozat sajnos így is beváltatlan ígéret marad.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.