"A mémek közzétételét nem lehet korlátozni"

Áprilisban az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, melyről számos tévhit kering. Sokan például attól tartanak, hogy a YouTube vagy a Facebook cenzúrázni fogja a posztjaikat. Pedig az új szabályozás csöppet sem kedvez az internet gigászainak.

Magyar Narancs: Valóban vége a szabad internetezésnek – ahogyan ezt egyes jogvédők, illetve a YouTube kampánya állítja? Vagy egyébként sem lehet szabad nethasználatról beszélni egy olyan korban, amikor az internetet magukba szippantják az infotechnológiai óriáscégek?

Grad-Gyenge Anikó: Hadd kérdezzek vissza: biztosan azt értjük-e az internet szabadsága alatt, hogy használhassuk a YouTube-ot?

MN: Ha a YouTube és a Facebook illetékeseit kérdeznénk, azt mondanák: arról a szabadságról van szó, ami a felhasználóikat illeti, merthogy a történelemben soha ilyen szabadon és gyorsan nem érték még el egymást az embe­rek, nem jutott el egy-egy alkotás ekkora közönséghez. Az EU szerzői jogi reformja pedig ezt a szférát korlátozza.

GGYA: Amikor 2000-ben hatályba lépett az elektronikus kereskedelmi irányelv, a mai internetes szolgáltatások legfeljebb gyerekcipőben jártak. A legnépszerűbb közösségi oldal 2004-ben kezdte működését, a legnagyobbá vált videómegosztó pedig 2005-ös alapítású. Nem csoda, hogy a szabályozás egyáltalán nem tartalmazott előírásokat például a keresőmotorokra sem. Ugyanakkor az elmúlt két évtizedben kiemelt cél volt az internetes ipar­ágak felpörgetése nemzetközi, uniós és tagállami szinten egy­aránt, a cégek érdekeit pedig az szolgálta, hogy minél kevesebb jogi korlátba ütközzenek. (...) Mindez jót is tett az iparágnak, hiszen számos vállalat rendkívül gyorsan nőtte ki magát garázscégből globális piacvezetővé. De most már olyan nagyok, hogy további „felpörgetésük” egyértelműen csak mások jogos érdekeinek a rovására történhetne (...).

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Az uniós csomagot sokan titulálták „mémgyilkosnak”. A gyakran szerzői jogilag védett képeket, dallamokat, idézeteket újrafelhasználó mémeket hova sorolná?

GGYA: A mémnek nincs jogi definíciója. Leg­inkább a paródiával lehet rokonítani. S bizony, arról régóta folyik a vita, hogy a paródia önálló alkotás-e, és milyen „szabadságjogokat” élvezzen. Más, ha valakinek a beszédstílusát karikírozzuk, és megint más, ha egy meglévő zeneszámra írunk új, humoros szöveget. Az irányelv 17. cikke külön kitér arra, hogy a véleménynyilvánítás ezen módját, lényegében a mémek közzétételét nem lehet korlátozni, szabad felhasználást biztosít az idézeteknek, kritikáknak, karikatúrának, paródiának. (...)

Grad-Gyenge Anikó szerzői jogász, a BME dékánhelyettese az interjúban arról is beszélt, hogy miben nőtt a Google, a Facebook és a többi - idehaza kevésbé ismert és használt - gigaplatform a piac és az államok nyakára, ez hogyan hat a jogra és a gazdaságra, miképpen lépett fel az Európai Bíróság az egyes ügyekben, és mindez milyen veszélyt jelenthet a hagyományos médiacégekre, illetve azok miképpen reagálnak erre a helyzetre.

Keresse a Magyar Narancsot az újságárusoknál, illetve előfizethet rá itt.