Veiszer Alinda: borzasztó, hogy teljesen kritikátlan propagandagépezetek jöttek létre

  • 2017. május 10.

Interaktív

"Ijesztő, ha végiggondoljuk, hogy mi lenne, ha nincs G-nap. Mert ebben az esetben mára gyakorlatilag nem, vagy elvétve maradt volna kormánybefolyás nélküli médium"

Terjedelmes interjút közölt a media20.blog.hu Veiszer Alinda TV-s műsorvezetővel. A beszélgetés során szóba került többek között a sajtószabadság, a lex CEU ügye, a HírTV múltja és jelene, valamint az egyéni felelősségvállalás szerepe is.

A műsorvezető évekig dolgozott a köztévénél, ahonnan távozása viharosra sikeredett, fegyelmi eljárást is indítottak ellene kétszer, melyről a következőket mondta: „Nyilván igazságtalannak tartom a mai napig, ahogy bántak velem, de látom, hogy mi folyik ott, és úgy érzem, nem toltak ki velem. A múltkor volt egy nagyon nehéz helyzet, amikor szembe jött velem a közmédia akkori vezetője, aki többször a szemembe hazudott annak idején. Bevallom, hogy ez azért megrázott, és visszahozott emlékeket. Borzasztó, hogy ez az egész megtörtént, de hasznos tapasztalat is volt, mert az emberi gonoszság különböző mélységeiről kaptam egy jó nagy leckét. Ez megedzett és sokat csiszolt a naivitásomon, azt is mondhatnám, hogy konkrétan elvette.”

Kisebb kihagyás után folytatta pályafutását a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó HírTV-nél. „Olyan feltételekkel jöttem ide, hogy azokkal dolgozom, akiket én hozok, akikben megbízom, és hogy azokat hívom meg a műsoromba, akiket szeretnék. Ez így is működik a mai napig, persze néha van olyan kérdés, hogy esetleg meghívnék-e X,Y konkrét személyt, én pedig erre azt mondhatom, hogy nem. Amíg ezt büntetlenül megtehetem, addig minden oké.”

A magyar sajtó helyzetét katasztrófálisnak tartja: „Én azt gondolom erről, hogy a szakmai tisztesség a legfontosabb. És ez még a határozott értékrenddel is könnyen összeegyeztethető volna. Az utóbbi időben létrehozott propagandatermékek esetében ez már azonban nem mondható el. Még mindig nem akarok ítélkezni, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy lehet olyan tartalmakat előállítani napi szinten, amelyek nyilvánvalóan nem a tájékoztatás, hanem a félretájékoztatás szellemében születnek. Hacsak nem azzal a rettenetes cinizmussal, amit egy magas beosztású, médiában dolgozó embertől hallottam: 'Engem nem érdekel a sajtó szabadsága, ez ma már nem topik."

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.