rés a présen

„Vidéki könyvtárak nem mernek hívni”

Peer Krisztián költő, író

  • rés a présen
  • 2019. augusztus 4.

Interaktív

rés a présen: Hogyan vélekedsz költészet és rockzene viszonyáról ma?

Peer Krisztián: Ugyanabban a mondatban a vélekedsz és a rockzene – ez költészet. Az első, még akusztikus koncertjeinken én is emelgettem a ROCK feliratú táblát – ha Schuster Lórántnak sikerült karriert építenie erre, gondoltam, nekem is összejöhet. De jött Andor, az elektronika, és vele a hangzás. Meg a franciás hangzású zenekarnév. Igen, ez inkább zenekar, mint projekt, de azt kétlem, hogy rock. Ám így is a zene az az ostya, amivel lenyeletjük a szöveget. Személyes kisugárzásunk, azt hiszem, egyikünknek sincs.

rap: Nem előzmények nélküli nálad az előadó-művészet. Milyen formációkban voltál benne?

PK: Ezer éve volt egy Nyelvterület nevű formációnk: Godfather Termann (Térey János), Pozó Terror (Poós Zoltán) és a Peer. Harmadik, utolsó koncertünkön is még kottaállványokkal szerencsétlenkedtünk szerethetően. Később például a TÁP Színház Minden Rossz Varietéjének voltam rendszeres fellépője és ideológusa évekig. „Jó estét kívánok, Peer Krisztián vagyok, alanyi költő, és az önök kedvéért most feltépem a sebeimet.” Életemben először színpadon ettem sebet. Most, hogy újra írok, végül is jó befektetésnek tűnik a több évtizedes büfé-slammerkedés.

rap: Kinek az ötlete volt az Elavult nevű formáció?

PK: A 42 című kötetem írása közben előkerültek dalszövegek a színházi múltamból és a noteszeimből, ezekkel kerestem meg Hajduk Kareszt (Hajduk Károly színész – a szerk.), szintén a múltamból, hogy csináljunk egy zenés, azaz egy szál gitáros felolvasóestet, ahol a 42 komorságát a dalok iróniájával ellenpontozzuk, vagy ágyazunk meg neki stb., az a lényeg, hogy ne azt kapja a néző, mint amit várt. Az első koncerten még nem is Kárpáti Palkó (Kárpáti Pál színész, rendező – a szerk.), hanem Borsik Miklós, a könyv szerkesztője volt a ritmusszekció, de a névre és a hangzásra Tóth Andor zenész csatlakozásával találtunk rá.

rap: Hol látható az alakulat legközelebb?

PK: Alakulat – ez jobb zenekarnév, mint a mienk. Július 5-én lépünk fel a szentendrei Barlangban – ez adja az Elavult aktualitását. A Dep’arttal már többször koncerteztünk, őket régóta ismerjük, az énekes, Pénzes Olivér az új kötet megírásában is sokat segített. A zenekar egyik alapítója Ef Zámbó Öcsi, aki pedig a Bizottság egyik fő figurája volt, jó ideje pedig az Ef Zámbó Happy Dead Bandet nyomja. A harmadik fellépő Kiss Laci új projektje, a Kiss Llaci. Nem tudom, harminc éve mit hallgattam többet, Európa Kiadót vagy Bizottságot polimer kazettán. Polimer – ez is milyen jó zenekarnév lenne.

rap: Íróként hol találkozhatunk veled?

PK: Felköltöztem a hegyre, öröm minden nap, amit otthon tölthetek. De mivel most jelent meg a Nem a sajátod című kötetem, a Gombaszögi Nyári Táborban és az Ördögkatlan Fesztiválon (ráadásul ott a zenekarral és Keresztesi Jóskával) biztosan produkálom magam. Vidéki könyvtárak nem mernek hívni.

rap: Mik a távolabbi terveid?

PK: Legyen távolabb. Havi kétszáz. Vagy legalább egyetlen olyan hónap.

rap: Kivel „peerformálnál” még közösen és mit?

PK: Jézussal a másodikat, mostanra biztos kipihente magát.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.