Egyelőre még a Kelet-Európa felett terpeszkedő magas nyomású rendszer vonzáskörében található a Kárpát-medence is: az anticiklon déli szakaszán jéghideg levegőt pumpál kelet-nyugati irányban - beterítve vele Európa jó részét, közötte Magyarországot is. A hideg egészen a Balkán déli részéig és Kis-Ázsiáig hatol: dermesztő hideg és hóvihar sújtja Athént és Isztambult is, a Balkán jelentős része több méteres hó alatt vacog, Lengyelországban farkasordító hideg köszöntött be, s a fagy lassan elnyeli Németországot is. A mediterrán térségbe zúduló fagyos levegő, ahogy érintkezésbe lép a Földközi-tenger (és melléktengerei: pl. az Adriai-tenger) feletti viszonylag enyhe (na jó: csupán hűvös, de nem hideg) és nedves légtömegekkel, egy újabb kiterjedt mediterrán ciklont (sőt, voltaképpen egy több centrumú ciklonrendszert) generál. Ennek felhőtömbje szép folyamatosan áthelyeződik a Balkán-félszigetre, s péntektől kezdve a Kárpát-medence időjárását is döntően meghatározza. A mediciklon nem kevés nedvességet szállít magával, ami a keletről érkező dermesztően hideg levegővel összekeveredve kiterjedt havazást fog okozni – többek között nálunk is. A kérdés már csak az, mikor érik el határainkat a kövér hófelhők, milyen megoszlásban kapnak az égi áldásból az egyes országrészek, s hogy meddig időzik közelünkben a csapadékzóna. „Csupán” e három dologban bizonytalanok az előrejelzések, az eshetőségeket számításba véve egyet biztosan állíthatunk: sok jóra nem számíthatunk.
Szerdán és csütörtökön még csupán keletről, az eurázsiai „hűtőláda” legmélyéről zúdul be hozzánk a jéghideg, ám száraz levegő. Ennek megfelelően szerdán már mindenhol erősen fagyni fog napközben is – csütörtökön pedig szinte már sehol sem éri el a nappali csúcshőmérséklet a -5 fokot. Éjjelente ehhez méltó farkasordító hideg társul: az ország döntő részén -10 fok alatti hajnali minimum várható, de sok helyen fog mélyen -15 fok alá süllyedni a hőmérséklet. Péntek napközben azután átlépi déli és délkeleti határainkat a havat hozó csapadékzóna, mely megfontolt lassúsággal cammog tovább. Az ezt követő napokban (főleg szombat-vasárnap) országos havazás várható, melynek intenzitása délkeletről északnyugat felé sávosan csökken (a jelenlegi becslések szerint a 30 cm-től a nyomnyi hóig szóródhat a leesett mennyiség), de majdnem mindenhol várható némi fehér csapadék – a nagy hidegben sokszor porcukor-szerű, kevéssé tapadós, szél hatására könnyen porlasztható állagú. Péntektől feltámad a légmozgás (ez javítja a sok helyen máris kritikusan rossz légminőséget), szombattól (amikor várhatóan a havazás átterjed az ország nagyobb részére) erősebb széllökések is várhatók, így azután hófúvásokkal is számolhatunk. E körülmények előreláthatólag pokollá teszik majd sok-sok úton levő embertársunk életét. A hőmérséklet napi járása – hó ide vagy oda – nem nagyon változik - mondjuk a csütörtöki értékekhez képest: éjjel-nappal cudar hideg lesz. Egyelőre még bizonytalan az is, mikor kerülünk ki a mediterrán ciklon befolyása alól (talán a jövő hét első napjaiban), s meddig tart ki eme - hosszú időkre visszatekintve is a legkeményebb - téli periódus (mostani prognózisok szerint legalább jövő hét végéig)
Hó, jég
Az európai síterepeken most is bőven van hó, miközben fokozatosan érkezik az utánpótlás. A sorra generálódó mediterrán ciklonoknak köszönhetően az alpi hegységrendszer és környéke ezen a héten is megkapja a friss fehér utánpótlást – legutoljára a fent már méltatott kiterjedt légörvényből. S ha már a sík vidékeken is komoly havazás várható, elképzelhető, mennyit kapnak a már így is a korábban lehullott hó súlya alatt nyögő hegyi terepek. Magyarországon a pályák jó részére már most is jut sportolásra alkalmas mennyiségű hó (ez jó esetben természetes eredetű…), a hétvégi havazás alighanem friss havat juttat oda is, ahol eddig legfeljebb csak a hóágyúkkal lehetett méltó fehérséget varázsolni. S a kitartó, kemény fagyoknak köszönhetően mind jobban jegesednek állóvizeink – a hétvégén valószínűleg már a Balatonon is lehetne korcsolyázni (kérdés, mennyire zavar be a havazás és a szél). A folyókon is intenzív jégzajlás kezdődhet – a kisebb folyókon akár be is állhat a jég, s a nagyobbakon is szükség lehet a jégtörőkre.
