Örömmel jelenthetjük: ez a hét sem hozza vissza a telet. Marad az évszakhoz, de még február második feléhez képest is kifejezetten enyhe idő. Ennek oka, hogy az Izland felett állandósuló magasnyomású rendszer déli peremén akadálytalanul érkeznek Európa belsejébe az atlanti ciklonok frontjai: az előterükben rendre viszonylag meleg levegő áramlik a Földközi-tenger medencéjéből a Kárpát-medencébe – igaz, ez csak ritkán mutatkozik száraznak. Ráadásul a ciklonok hullámzó frontjai, esetleg az azokon kialakuló peremciklonok is eljutnak hozzánk.
Éppen ezért ezen a héten nagyjából kedd (és talán vasárnap) kivételével szinte mindennap esik majd több-kevesebb eső (más csapadékformákra már ne nagyon számítsunk): lesz, amikor pár órát csepereg, s lesz, hogy egész nap esik. A keddet nem véletlenül említettük: ekkor lesz felettünk a legszárazabb levegő – ennek köszönhetően a héten egyedül éppen keddre virradó éjjel lehet az országban kiterjedtebb fagy. Arra viszont mutatkozik némi esély, hogy a jövő hét elején visszatérjenek a (legalábbis az éjszakai) fagyok: ezt megelőzően, eme hét utolsó napján erős, helyenként viharos északi szél kíséretében a korábbinál hűvösebb és szárazabb levegő érkezik hozzánk.
Más. A múlt hét (meteorológiai relevanciával is bíró) geológiai szenzációja volt a Jáva szigetén található Kelud vulkán robbanásos kitörése, melynek nyomán százezreket evakuáltak (ennek köszönhetően az áldozatok száma eddig örvendetesen kevés). A riadalom nem véletlen, elvégre a tűzhányó egyike a legnotóriusabbaknak (pedig Indonézia amúgy is gazdag a veszedelmes vulkánokban). Hírhedtsége megalapozott, hiszen állandó krátertava miatt kitörései még pusztítóbbak: az elgőzölt víz, a vulkáni hamu és gázok forró, kiszámíthatatlanul mozgó elegyénél kevés félelmetesebb jelenséget (például laharokat) produkálhat egy tűzhányó. Erről tanúskodik az is, hogy a Kelud rendre kiújuló aktivitása az elmúlt fél évezredben sok tízezer ezer ember életébe került. Jellemző, hogy Jáva holland gyarmati kormányzata (az 5000 halálos áldozatot követelő 1919-es kitörés után) külön csatorna-, illetve alagúthálózatot építtetett a krátertó lecsapolására, de legalábbis szintjének mélyítésére. Az 1951-es kitörés azután továbbmélyítette a krátertavat és tönkretette az alagúthálózatot, így az indonéz kormányzatnak (a sok száz halottat követelő 1966-os kitörés után) újra kellett kezdenie a beruházást – részleges sikerekkel (az áldozatok számát a fejlett riasztási rendszer révén is sikerült redukálni). A mostanihoz hasonló, első látásra gigantikusnak tűnő kitörések esetén rendre felvetődik a kérdés – vajon mennyi (a földi klímát befolyásoló) vulkáni anyag, mindenekelőtt kén-dioxid jutott a felső légkörbe. Nos, a friss kutatási eredmények szerint ebből a szempontból a Kelud múlt heti kitörése csupán mérsékelten növelte a légkörben a napfényt visszaverő kénsavcseppecskék mennyiségét. Igen ám, de semmi garancia sincs arra, hogy a továbbra is aktív tűzhányó nem ismétli meg múlt heti csínytevését – esetleg most már bővített, tartalmasabb kiadásban.
Ismeri a szandi-mandit?
Hétfőn csaknem egész nap esős (néhol záporos!), felhős idő lesz – legfeljebb délután, s csak északon-északkeleten állhat el az eső és szakadozhat fel a felhőzet. Délutánra 5–10 fokig melegszik a levegő – ekkor a déli határ mellett, különösen Baranyában átmenetileg felerősödik az északkeleti szél. Késő estére már mindenhol eláll az eső (a csapadékzóna dél felé távozik), keddre virradó éjjel a derült, szinte szélcsendes időben mélyre süllyed a hőmérséklet: különösen az ország északi felén és középső harmadában fog fagyni – összességében +2 és –3 fok közötti minimumok lehetnek. Hajnalra sokfelé képződhet köd, ami nappal is megmaradhat. Kedden változóan felhős, legfeljebb derengően napos idő lesz, főleg északkeleten tartósan ködös tájakkal. Délutánra többnyire 7 és 12 fok közé emelkedik a hőmérséklet, tartósan ködös vidékeken azonban nem lesz több 5 foknál. Szerdára virradó éjjel már nem várható újabb fagy: 1 és 7 fok közötti minimumokra számíthatunk, de erősen párás lesz a levegő.
Szerdán napközben már többfelé lehet eső: előbb a Dél-Dunántúlon, majd a középső országrészben is – ugyanakkor a keleti országrészben kevesebb lesz a felhő. A maximum hőmérséklet többnyire 9 és 14 fok között, a déli országrészben azonban akár több fokkal 15 fok fölé is mehetünk. A délnyugati szél a Nyugat-Dunántúlon erősödhet meg. Kora estétől nyugaton és északon mind többfelé várható eső – hajnalban, reggel 2 és 7 fok közé hűl a levegő. Csütörtökön esős reggelre ébredünk, a csapadékzóna súlypontja már délelőtt Kelet-Magyarországra helyeződik, s kora délután már csak ott várható eső, a Dunántúlon a nap is kisüthet. A hőmérsékleti maximum 9 és 14 fok között alakul, de a tartósan esős északkeleten csak 5–7 fok várható. Péntekre virradó éjjel többfelé képződik köd, ezt leszámítva inkább derült idő lesz: északkeleten néhol (például a főváros környékén) fagypont alá csökkenhet a hőmérséklet, máshol 0 és +4 fok közötti minimumok lesznek. Pénteken egész nap felhős-esős időben gyönyörködhetünk, kora délutánra 7 és 14 fokig melegszik a levegő (keleten, délkeleten várható 10 fok feletti csúcshőmérséklet). A csapadékhullás estig folytatódik és a szombatra virradó éjjel is felhős, esős időt tartogat. Reggelre 0, +5 fokig hűl le a talaj közeli levegő hőmérséklete, napközben pedig folytatódik az esős, borús idő. Délután is „csak” max. 5–9 fokokat mérhetünk (ez is több a sokévi átlagnál), és főleg az Észak-Dunántúlon lehet kissé élénkebb az északnyugati szél. A felhős idő még vasárnapra virradó éjszaka is meghatározó lesz további esőkkel, 2 és 6 fok közötti minimumokkal, a Dunántúlon élénkebb széllel. A hét utolsó napjára is marad a felhős, sokfelé esős idő - legfeljebb a Nyugat-Dunántúlon lehet hosszabb esőszünet (itt esetleg a felhőzet is felszakadozhat). Az élénk északias szél a nyugati határszélen illetve északkeleten produkálhat erősebb lökéseket. Délutánra mintegy 5, 10 fok ígérkezik.
