15 éves, brazil őslakos fiú halt bele a fertőzésbe
K_EPA20200401023_top_story_lead.jpg
Védőmaszk a Megváltó Krisztus szobrának másán Rio de Janeiróban 2020. március 31-én, a koronavírus-járvány idején.

15 éves, brazil őslakos fiú halt bele a fertőzésbe

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 10.

Katasztrófa

Ő volt a fertőzés harmadik őslakos áldozata.

Belehalt az újkoronavírus-fertőzésbe a yanomami népcsoport egyik 15 éves tagja csütörtök éjjel a Boa Vista-i kórházban, Brazíliában - jelentette be pénteken a helyi egészségügyi minisztérium. Alvanei Xirixan a Roraima állam székhelyén található kórházban halt bele a Covid-19-be. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a vírus pusztító hatással lehet Brazília mintegy 850 ezres őslakos népességére, kiváltképpen azokra, akik amúgy a külvilágtól elzárkózva élnek, szervezetük nincs felkészülve az idegen kórokozókra, és a törzsi életmód miatt nem tudják megvalósítani a társadalmi távolságtartást.

A 26 ezer emberből álló yanomami közösség Brazília Venezuelával határos területén él, egy nagyjából Portugália méretű területen. Az elmúlt időszakban ezrével törtek be illegális aranybányászok oda, és addig ott ismeretlen betegségeket hurcoltak be az őslakósok közé, például a kanyarót, amely hatalmas pusztítást végzett a törzsben. A 15 éves fiú is egy olyan településről származik az Uraricoera folyó mentéről, ahol aranybányászok tömege fordul meg. A helyi egészségügyi hatóság tudatta, hogy mindenkit elkülönítenek a törzsből, akin a Covid-19 tünetei mutatkoznak. A fiú a harmadik brazil őslakos volt, aki belehalt a betegségbe, de a másik kettő nagyvárosban élt.

A fertőzés nem csak a yanomamikat érte el. A Kolumbia és Peru határvidékén élő kokama népcsoport négy tagja is megfertőződött, miután kapcsolatba került egy orvossal, akiről kiderült, hogy hordozza a vírust. A brazil szövetségi kormány bejelentette, hogy külön tábori kórházat állít fel az őslakosok számára. Brazíliában 17 857 ember kapta már el az új koronavírust, a halálos áldozatok száma 941, az utóbbi öt napban megkétszereződött.

Nézzünk együtt a jövőbe!

Mit tesz, és mit tehet a járvány ellen az ellenzék, a honvédség, az önkormányzat? Olvasni jó. Elgondolkozni a jövőn pedig szerfelett izgalmas is lehet, és még a hétköznapokban is jól hasznosítható dolgok sülhetnek ki belőle. Belelátni a jövő bármely kicsiny szeletébe: nincs is annál kecsegtetőbb dolog.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.