4,3 milliárdos sérelemdíjról dönt februárban a bíróság

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 17.

Katasztrófa

A Hableány dunai balesetének ügyében.

A szerdán elhangzott perbeszédek után februárban hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a Hableány nevű turistahajó csaknem öt évvel ezelőtti balesetében elhunytak dél-koreai hozzátartozói, illetve az áldozatok utazását szervező szintén dél-koreai iroda összesen 4,3 milliárd forintos sérelemdíj megfizetését kéri a történteket okozó szállodahajó, a Viking Sigyn norvég tulajdonosától, valamint a Hableányt üzemeltető magyar cégtől.

A huszonnyolc halálos áldozatot követelő, Budapesten, a Margithídnál bekövetkezett baleset után csaknem két évvel ezelőtt indult polgári per, amelyben egy magyarországi ügyvédi iroda képviseli azt a 78 dél-koreai állampolgárt, akik nagyobb részben az elhunytak hozzátartozói, de vannak közöttük túlélők is. Ugyancsak felperesként vesz részt az eljárásban egy szintén dél-koreai cég, amely az érintettek utazását szervezte. Az alperes a katasztrófát okozó Viking Sigyn nevű szállodahajó tulajdonosa, a norvég Viking River Cruises AG., valamint a Hableány üzemeltetője, a magyar Panoráma Deck Kft.

A felperesek szerint az alperesek egyetemlegesen és egyenlő mértékben felelősek a tragédia ügyében. Keresetükben a felperesek hivatkoztak arra is, hogy tavaly szeptemberben a Pesti Központi Kerületi Bíróság vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyez­tetése miatt nem jogerősen öt és fél éves, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Viking Sigyn ukrán kapitányát, Jurij C.-t. A büntetőeljárás nem állapította meg a Hableány kétfős, a balesetben elhunyt személyzetének felelősségét, a felperesek szerint azonban az ő tevékenységük is közrejátszott a két hajó összeütközésében.

Szerdai perbeszédében a felperesek képviselője kijelentette, hogy az ukrán kapitány észre sem vette a vele a Margithíd alatt egy irányban haladó, de lassabb Hableányt, amikor maga alá fordította, és elsüllyesztette azt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar hajó nem volt olyan műszaki állapotban, hogy kifuthatott volna a Dunára. A felperesek szerint a tömegszerencsétlenség elkerülhető lett volna, ha a Hableányon az eredetileg előírt háromfős legénység szolgál, illetve kevesebb lenne a halálos áldozat, ha a Viking Sigynt követő testvérhajója, a Viking Idun személyzete nem mulasztotta volna el a segítségnyújtást. Utóbbi ügyben hétfőn kezdődött büntetőper, amelynek vádlottja a kapitány, az ugyancsak ukrán Topal F., aki azt állította, hogy nem észlelte az ütközést, ezért hagyta el hajójával a helyszínt.

A felperesek szerint méltánytalan, hogy a Viking River Cruises AG.  a napi bevételeinek mindössze a töredékét fizetné ki a hivatalos nevén személyiségi jogok megsértéséből fakadó sérelemdíjként, holott hasonló, de sokkal kisebb horderejű ügyekben több millió forintos kártérítéseket ítélnek meg a magyar bíróságok.

Az elsőrendű alperes, a norvég cég képviselője perbeszédében vitatta a felperesek keresetének jogi alapját, mint mondta, a balesetben elhunytak hozzátartozói közül sokan nem álltak szoros kapcsolatban az áldozatokkal. Az eljárásban korábban több ilyen rokont is meghallgatott a Fővárosi Törvényszék, a szerdai perbeszédekben pedig polémia tárgya volt, hogy mit jelent a rokoni kapcsolat a magyar, illetve a dél-koreai kultúrában. Az első rendű alperes képviselője szerint a Viking Sigyn kapitányának nem jogerős elmarasztalása nem függhet össze a kártérítések ügyével. Huszonkét hozzátartozó már kapott 17 és 180 millió forint közötti összegeket, így a sérelemdíjak kifizetése már megtörtént – vélekedett. A jogi képviselő hozzátette: a felperesek tisztában vannak azzal, hogy a Viking River Cruises AG. nagy bevételekkel rendelkező vállalkozás, szerinte ezért estek túlzásokba keresetükben.

A Hableány üzemeltetőjének képviselője perbeszédében vitatta, hogy a magyar céget is ugyanolyan felelősség terheli a történtekért, mint a balesetet okozó ukrán kapitányt, szerinte nincs ok-okozati összefüggés az ütközés és aközött, hogy a magyar hajón kevesebben voltak szolgálatban az előírtnál. Az alperesek arra kérték a bíróságot, hogy utasítsa el a felperesek keresetét.

A Fővárosi Törvényszék február 16-án hirdet ítéletet az ügyben.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk