4,3 milliárdos sérelemdíjról dönt februárban a bíróság

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 17.

Katasztrófa

A Hableány dunai balesetének ügyében.

A szerdán elhangzott perbeszédek után februárban hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a Hableány nevű turistahajó csaknem öt évvel ezelőtti balesetében elhunytak dél-koreai hozzátartozói, illetve az áldozatok utazását szervező szintén dél-koreai iroda összesen 4,3 milliárd forintos sérelemdíj megfizetését kéri a történteket okozó szállodahajó, a Viking Sigyn norvég tulajdonosától, valamint a Hableányt üzemeltető magyar cégtől.

A huszonnyolc halálos áldozatot követelő, Budapesten, a Margithídnál bekövetkezett baleset után csaknem két évvel ezelőtt indult polgári per, amelyben egy magyarországi ügyvédi iroda képviseli azt a 78 dél-koreai állampolgárt, akik nagyobb részben az elhunytak hozzátartozói, de vannak közöttük túlélők is. Ugyancsak felperesként vesz részt az eljárásban egy szintén dél-koreai cég, amely az érintettek utazását szervezte. Az alperes a katasztrófát okozó Viking Sigyn nevű szállodahajó tulajdonosa, a norvég Viking River Cruises AG., valamint a Hableány üzemeltetője, a magyar Panoráma Deck Kft.

A felperesek szerint az alperesek egyetemlegesen és egyenlő mértékben felelősek a tragédia ügyében. Keresetükben a felperesek hivatkoztak arra is, hogy tavaly szeptemberben a Pesti Központi Kerületi Bíróság vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyez­tetése miatt nem jogerősen öt és fél éves, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Viking Sigyn ukrán kapitányát, Jurij C.-t. A büntetőeljárás nem állapította meg a Hableány kétfős, a balesetben elhunyt személyzetének felelősségét, a felperesek szerint azonban az ő tevékenységük is közrejátszott a két hajó összeütközésében.

Szerdai perbeszédében a felperesek képviselője kijelentette, hogy az ukrán kapitány észre sem vette a vele a Margithíd alatt egy irányban haladó, de lassabb Hableányt, amikor maga alá fordította, és elsüllyesztette azt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar hajó nem volt olyan műszaki állapotban, hogy kifuthatott volna a Dunára. A felperesek szerint a tömegszerencsétlenség elkerülhető lett volna, ha a Hableányon az eredetileg előírt háromfős legénység szolgál, illetve kevesebb lenne a halálos áldozat, ha a Viking Sigynt követő testvérhajója, a Viking Idun személyzete nem mulasztotta volna el a segítségnyújtást. Utóbbi ügyben hétfőn kezdődött büntetőper, amelynek vádlottja a kapitány, az ugyancsak ukrán Topal F., aki azt állította, hogy nem észlelte az ütközést, ezért hagyta el hajójával a helyszínt.

A felperesek szerint méltánytalan, hogy a Viking River Cruises AG.  a napi bevételeinek mindössze a töredékét fizetné ki a hivatalos nevén személyiségi jogok megsértéséből fakadó sérelemdíjként, holott hasonló, de sokkal kisebb horderejű ügyekben több millió forintos kártérítéseket ítélnek meg a magyar bíróságok.

Az elsőrendű alperes, a norvég cég képviselője perbeszédében vitatta a felperesek keresetének jogi alapját, mint mondta, a balesetben elhunytak hozzátartozói közül sokan nem álltak szoros kapcsolatban az áldozatokkal. Az eljárásban korábban több ilyen rokont is meghallgatott a Fővárosi Törvényszék, a szerdai perbeszédekben pedig polémia tárgya volt, hogy mit jelent a rokoni kapcsolat a magyar, illetve a dél-koreai kultúrában. Az első rendű alperes képviselője szerint a Viking Sigyn kapitányának nem jogerős elmarasztalása nem függhet össze a kártérítések ügyével. Huszonkét hozzátartozó már kapott 17 és 180 millió forint közötti összegeket, így a sérelemdíjak kifizetése már megtörtént – vélekedett. A jogi képviselő hozzátette: a felperesek tisztában vannak azzal, hogy a Viking River Cruises AG. nagy bevételekkel rendelkező vállalkozás, szerinte ezért estek túlzásokba keresetükben.

A Hableány üzemeltetőjének képviselője perbeszédében vitatta, hogy a magyar céget is ugyanolyan felelősség terheli a történtekért, mint a balesetet okozó ukrán kapitányt, szerinte nincs ok-okozati összefüggés az ütközés és aközött, hogy a magyar hajón kevesebben voltak szolgálatban az előírtnál. Az alperesek arra kérték a bíróságot, hogy utasítsa el a felperesek keresetét.

A Fővárosi Törvényszék február 16-án hirdet ítéletet az ügyben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.