80–100 ezer egészségügyi dolgozó halt meg a járványban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 21.

Katasztrófa

A WHO szerint az orvosokat, ápolókat az elsők között kellene beoltani mindenütt. 119 ország átlagolt adatai alapján öt dolgozóból kettő kapta meg eddig a vakcinát.

Koronavírus-fertőzés következtében becslések szerint 80 ezer és 180 ezer közötti egészségügyi dolgozó halhatott meg világszerte 2020 januárja és 2021 májusa között – közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója arról beszélt, létfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozókat az elsők között oltsák be. Jelenleg – 119 ország adatai alapján – öt egészségügyi dolgozóból még mindig csak kettő kapta meg a koronavírus ellen védő valamelyik oltás teljes dózisát. Az átlagmutató azonban hatalmas különbségeket rejt egyes régiók és gazdasági csoportok között – tette hozzá. Míg Afrikában épp csak minden tizedik egészségügyi dolgozó van beoltva, a magas jövedelmű országok többségében az átoltottsági arány a 80 százalékot is meghaladja az egészségügyi dolgozók körében.

A WHO főigazgatója számos alkalommal felemelte már a szavát a vakcinák méltánytalan globális elosztása miatt, és szüntelenül azt követeli a bőséges készletekkel rendelkező országoktól, hogy osszák meg másokkal oltóanyagaikat. Hiába hozták létre a kis és közepes jövedelmű országok koronavírus elleni vakcinával történő ellátását célzó COVAX-programot, nem áll rendelkezésre elegendő vakcina. A G20-országcsoport tagjai 1,2 milliárd dózis oltóanyagot ígértek a COVAX támogatására, de ebből eddig mindössze 150 milliót szállítottak. Az adományok nagy részére vonatkozóan nincsen menetrend, a WHO nem tudja, hogy mikor és mennyi oltóanyag fog érkezni a program számára a jövőben – fejtette ki Tedrosz.

A főigazgató arra kérte az országokat, hogy a veszélyeztetett csoportokat leszámítva addig ne osztogassanak a teljes védettséget biztosító vakcinákon felül emlékeztető oltásokat, amíg a szegényebb országokban emberek milliói még mindig az első dózisukra várnak. A közepes és magas jövedelmű országokban máris csaknem feleannyi harmadik dózist adtak be koronavírus elleni oltásokból, mint ahányat a szegényebb országokban egyáltalán első adagként fel tudtak ajánlani – jegyezte meg.

A WHO célja, hogy az év végéig minden országban a lakosság legalább 40 százaléka be legyen oltva.

Ehhez nagyjából 500 millió dózisra lenne szükség.

Ezt a mennyiséget a jelenleg működő oltóanyaggyárak megközelítőleg tíz nap alatt képesek előállítani, de a készletek jelentős része a gazdag országokhoz kerül, ahol emlékeztető oltásként használják fel – mondta Tedrosz, hozzátéve, hogy a világon 82 olyan ország lehet, ahol nehézségekbe ütközik a 40 százalékos átoltottság elérése.

A koronavírus okozta Covid–19 betegségben a világon már 3,45 millió ember halt meg az országok hivatalos közlései szerint, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet – emelte ki a WHO.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.