A belgák "koronavírus-járványbarométert" vezetnek be

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 22.

Katasztrófa

Ezzel követik nyomon, mennyire súlyos a járvány az országban.

A belga kormány pénteken bejelentette, hogy "koronavírus-járványbarométert" vezet be, amely nyomon követi a pandémia alakulását Belgiumban - írta a The Brussels Times hírportál.

 A barométeren három szín - a sárga, a narancssárga és a vörös - jelzi majd, hogy az adott időszakban mennyire súlyos a járvány, és milyen intézkedéseket kell hozni a különböző ágazatokban.

Alexander De Croo belga szövetségi kormányfő péntek esti sajtótájékoztatóján elmondta: az új eszközhöz kapcsolódó tudományos elemzésekre alapozva hozza meg döntéseit a kormány járványügyi bizottsága.

A kormányfő bejelentette, hogy a barométer január 28-án vörös kódra állítva kezdi meg működését. Ennek értelmében a beltéri és kültéri rendezvényeket továbbra is legfeljebb 200 fővel lehet megtartani, a maszk használata kötelező marad. A vendéglátóipari helyiségek zárási időpontja este 11-ről éjfélre módosul. A fedett játszóterek, bowlingpályák, biliárdtermek, valamint a kaszinók újra megnyithatnak. Emellett, a távmunka továbbra is kötelező marad heti négy napra, a bevásárlást pedig egyedül vagy párban kell elvégezni.

De Croo arról is beszélt, hogy március 1-jétől az oltási igazolvány érvényességének fenntartásához kötelező lesz a harmadik oltás felvétele, amennyiben a vakcina második adagját több mint öt hónappal korábban adták be.

"A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azoknak, akik október 1-je előtt kapták meg az utolsó oltást, március 1-je előtt meg kell kapniuk az emlékeztető oltást ahhoz, hogy az igazolványuk érvényes maradjon" - mondta a kormányfő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "az igazolványra nem lesz szükség az örökkévalóságig. "Ha a jelenlegi hullám után a helyzet stabilizálódik, akkor újra átgondoljuk a tanúsítvány alkalmazását" - jelentette ki.

 Belgiumban az utóbbi egy hét alatt 34 százalékkal nőtt az újonnan fertőzöttek száma, napi átlagban közel 31 800, hétfőn pedig rekordszámú, több mint 60 000 fertőzöttet regisztráltak. A kórházi felvételek és a járványban elhunytak száma 12 százalékkal nőtt.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.