Most már mindkét sarkvidéken van nanoműanyag-szennyezés

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 22.

Katasztrófa

A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok.

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek - írta meg a The Guardian.

 A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte.

 A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább 50 éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott.

A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált nanoműanyagokat pedig az óceáni áramlatok szállíthatták a Déli-sarkra.

 A műanyagok is a bolygót mérgező vegyi szennyezőanyagok közé tartoznak. A globális vegyi szennyezés pedig már meghaladta az emberiség számára biztonságos határértéket. A szennyező műanyagrészecskéket a Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig mindenütt megtalálták. Egy közelmúltban készült tanulmány szerint a szervezetbe bejutó műanyagrészecskék károsítják az emberi sejteket.

Dusan Materic, az Utrechti Egyetem munkatársa, az új kutatás vezetője elmondta: "a Déli- és az Északi-sarkvidéken is kimutattunk nanoműanyagokat. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert a nanoműanyagok a mikroműanyagokhoz képest toxikológiailag nagyon aktívak".

 Grönlandon 14 méter mélységből vettek mintát a jégből, ebből a jégmagból az 1965-ig visszanyúló hóesés rétegeit lehet megfigyelni. "Számomra nem az volt a meglepetés, hogy ott nanoműanyagokat mutattunk ki, hanem az, hogy a magban mindenütt ott volt. Vagyis miközben a nanoműanyagot új szennyezőanyagnak tekintik, valójában már évtizedek óta ott van" - magyarázta a tudós.

A sarkvidéki jégben már korábban is találtak mikroműanyagokat, Materic csoportja pedig új módszereket fejlesztett ki a szennyezés észlelésére, és így sikerült a sokkal kisebb nanorészecskéket is elemezniük. Korábbi kutatások már felvetették, hogy a gumiabroncsokból származó szennyezés az óceánba kerülő mikroműanyagok egyik fő forrása, az új kutatás pedig igazolta ezt.

Az Environmental Research című folyóiratban publikált új tanulmány szerint a grönlandi jégben 13 nanogramm nanoműanyagot találtak milliliterenként, az antarktiszi jégben viszont négyszer többet. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tengeri jég kialakulása koncentrálja a részecskéket.

Grönlandon a nanoműanyagok fele polietilén volt, amelyet eldobható műanyagzacskókhoz és csomagolásokhoz használnak, negyede gumiabroncs-részecske volt, ötöde pedig polietilén-tereftalát (PET), amelyet palackok és ruházati cikkek készítéséhez használnak.

 Az antarktiszi jégben talált nanoműanyagok fele szintén polietilén volt. A második leggyakoribb műanyagrészecske pedig a polipropilén volt. A lakott területektől messze fekvő Antarktiszon nem találtak gumiabroncs-részecskéket.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nanoműanyagoknak különböző káros hatásai vannak a szervezetre: a nanoműanyag az emberi szervezetben citotoxicitást (a sejtek mérgezését) és gyulladást is okozhat.

Materic szerint a kutatásnak ebben a korai stádiumában még nem lehet komoly következtetéseket levonni, de az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, nagy problémával állunk szemben, hogy pontosan milyen naggyal, azt azonban egyelőre nem lehet tudni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.