A börtönben halhat meg az a kínai újságíró, aki a járvány elején dokumentálta a vuhani állapotokat

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. november 20.

Katasztrófa

Csang Csant négy év börtönre ítélték, most éhségsztrájkba kezdett. 

Felelőtlennek és tévesnek nevezte szombaton Kína genfi ENSZ-nagykövetsége a világszervezet emberi jogi biztosának felszólítását, hogy Kína engedje szabadon Csang Csan ügyvéd-újságírónőt, aki a közép-kínai Vuhanban a koronavírus-járvány kezdetén készített képeket a városról és a kórházakban. 

Csang Csan éhségsztrájkot folytat a börtönben, emiatt egészségi állapota gyorsan romlik. Marta Hurtado, az ENSZ emberi jogi biztosának szóvivője pénteken arra kérte a kínai hatóságokat, hogy humanitárius alapon fontolják meg Csang szabadon bocsátását, és biztosítsanak számára sürgősségi orvosi ellátást. 

A 38 éves Csang Csan egykori sanghaji ügyvéd 2020 februárjában utazott Vuhanba, hogy személyesen győződjék meg arról, mi történik a járvány miatt lezárt városban. A túlterhelt kórházak folyosóin várakozó betegekről készült képei ritka betekintést nyújtottak abba, mekkora pusztítást végzett a nem sokkal korábban a városban elszabadult koronavírus. Csangot tavaly májusban vették őrizetbe, és decemberben négy év börtönre ítélték a közrend megzavarása miatt. 

Testvére, Csang Csü már hetekkel ezelőtt arra figyelmeztetett a Twitteren, hogy nővére borzasztóan lefogyott, és félő, már nem sokáig  él. 

Csangon kívül további három újságíró, Csen Csiu-si, Fang Pin és Li Cö-hua került börtönbe amiatt, hogy beszámoltak a Vuhanban kialakult közegészségügyi válságról. 

 

Kedves Olvasónk! 

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért! 

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. 

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. 

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.