A brit oltásügyi vezető szerint nem lehet az egész világot félévente újraoltani

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 4.

Katasztrófa

És nem is kell.

Nem kell és nem is lehetséges az egész világot félévente újraoltani a koronavírus ellen, a negyedik és az esetleges még további oltási dózisokat a legveszélyeztetettebb lakossági csoportoknak kell fenntartani - mondta kedden megjelent nyilatkozatában a brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) elnöke.

Sir Andrew Pollard - aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy Nagy-Britannia egyértelműen maga mögött tudhatja a koronavírus-járvány legrosszabb időszakát, "már csak ezen a télen kell túljutnunk".

Pollard professzor szerint, ha az ország ugyanabban a helyzetben lenne, mint tavaly januárban, biztos, hogy ismét teljes körű lezárás lenne érvényben Nagy-Britanniában. Tavaly januárban csaknem 39 ezren szorultak kórházi kezelésre a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt, és abban a hónapban volt olyan nap, amikor meghaladta az 1800-at a halálesetek száma.

A brit egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint az omikron koronavírus-variáns okozta sokkal magasabb fertőződési számokkal együtt sem éri el a 12 ezret a jelenleg kórházban ápolt koronavírus-betegek száma, és a hétfő este zárult 24 órában 47-en haltak meg a Covid-19 szövődményeiben.

Sir Andrew Pollard szerint ezek a különbségek is mutatják a koronavírus elleni oltások hatalmas hatóerejét. Kijelentette: az oltási kampány nélkül a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) "már térdre kényszerült volna".

Az oltások megakadályozzák a súlyos megbetegedés kialakulását, és így azt is, hogy a Covid-19-ben megbetegedők elfoglalják a kórházi ágyakat például a daganatos betegségekben szenvedők elől

- mondta a kedden megjelent interjúban a brit oltásügyi bizottság vezetője, majd hozzátette: osztja azt a többségi szakmai véleményt, hogy az omikron vírusvariáns enyhébb tüneteket okoz, mint a korábban dominánssá vált delta.

Andrew Pollard szerint a "vehemensen oltásellenes" csoportok által a vakcinákról terjesztett álinformációk emberéleteket sodornak veszélybe, sőt nagyon valószínű, hogy súlyos megbetegedéseket és haláleseteket okoztak. Hangsúlyozta: életmentő eszközről van szó, ezért különösen nagy bajnak tartja, hogy terjednek ezek az álinformációk.

A negyedik, illetve a további oltási dózisok lehetőségéről Pollard professzor ugyanakkor kijelentette: az erről szóló döntéshez több bizonyíték kell arra, hogy az újabb dózisok milyen hatékonyságúa.

Nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.

Hivatalosan egyelőre nincs szó arról, hogy az Egyesült Királyságban elkezdenék a negyedik oltási dózisok beadását, bár Sir Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója minapi sajtótájékoztatóján már tett erre közvetett utalást. Ő is azonban mindenekelőtt a veszélyeztetett lakossági csoportok újraoltásának lehetőségéről beszélt.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a brit felnőttek csaknem 60 százaléka már megkapta a koronavírus elleni dózis harmadik adagját.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.