A brit oltásügyi vezető szerint nem lehet az egész világot félévente újraoltani

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 4.

Katasztrófa

És nem is kell.

Nem kell és nem is lehetséges az egész világot félévente újraoltani a koronavírus ellen, a negyedik és az esetleges még további oltási dózisokat a legveszélyeztetettebb lakossági csoportoknak kell fenntartani - mondta kedden megjelent nyilatkozatában a brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) elnöke.

Sir Andrew Pollard - aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy Nagy-Britannia egyértelműen maga mögött tudhatja a koronavírus-járvány legrosszabb időszakát, "már csak ezen a télen kell túljutnunk".

Pollard professzor szerint, ha az ország ugyanabban a helyzetben lenne, mint tavaly januárban, biztos, hogy ismét teljes körű lezárás lenne érvényben Nagy-Britanniában. Tavaly januárban csaknem 39 ezren szorultak kórházi kezelésre a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt, és abban a hónapban volt olyan nap, amikor meghaladta az 1800-at a halálesetek száma.

A brit egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint az omikron koronavírus-variáns okozta sokkal magasabb fertőződési számokkal együtt sem éri el a 12 ezret a jelenleg kórházban ápolt koronavírus-betegek száma, és a hétfő este zárult 24 órában 47-en haltak meg a Covid-19 szövődményeiben.

Sir Andrew Pollard szerint ezek a különbségek is mutatják a koronavírus elleni oltások hatalmas hatóerejét. Kijelentette: az oltási kampány nélkül a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) "már térdre kényszerült volna".

Az oltások megakadályozzák a súlyos megbetegedés kialakulását, és így azt is, hogy a Covid-19-ben megbetegedők elfoglalják a kórházi ágyakat például a daganatos betegségekben szenvedők elől

- mondta a kedden megjelent interjúban a brit oltásügyi bizottság vezetője, majd hozzátette: osztja azt a többségi szakmai véleményt, hogy az omikron vírusvariáns enyhébb tüneteket okoz, mint a korábban dominánssá vált delta.

Andrew Pollard szerint a "vehemensen oltásellenes" csoportok által a vakcinákról terjesztett álinformációk emberéleteket sodornak veszélybe, sőt nagyon valószínű, hogy súlyos megbetegedéseket és haláleseteket okoztak. Hangsúlyozta: életmentő eszközről van szó, ezért különösen nagy bajnak tartja, hogy terjednek ezek az álinformációk.

A negyedik, illetve a további oltási dózisok lehetőségéről Pollard professzor ugyanakkor kijelentette: az erről szóló döntéshez több bizonyíték kell arra, hogy az újabb dózisok milyen hatékonyságúa.

Nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.

Hivatalosan egyelőre nincs szó arról, hogy az Egyesült Királyságban elkezdenék a negyedik oltási dózisok beadását, bár Sir Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója minapi sajtótájékoztatóján már tett erre közvetett utalást. Ő is azonban mindenekelőtt a veszélyeztetett lakossági csoportok újraoltásának lehetőségéről beszélt.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a brit felnőttek csaknem 60 százaléka már megkapta a koronavírus elleni dózis harmadik adagját.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.