A Covid hosszú távú tüneteivel küzdő gyerekeknek nyit ambulanciát a Semmelweis Egyetem

  • narancs.hu
  • 2021. március 19.

Katasztrófa

Azokat a gyerekeket kezelik majd, akiknek a betegség után több héttel is vannak még tüneteik.

A Semmelweis Egyetem pénteken megjelent közleményében jelentette be, hogy az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán hosszútávú (long) COVID ambulanciát indítanak a koronavírus tüneteit még több hét után is tapasztaló gyerekeknek.

Az ambulancián azokat a gyerekeket várják, akik akiknél koronavírus-fertőzésük után 6-8 héttel, vagy akár később is az életminőségüket jelentősen rontó, makacs tünetek maradtak fenn. A közismertebb nevén poszt-COVID szindróma sokféle tünettel járhat, épp ezért a betegellátásban számos orvosi szakma képviselője vesz részt - hangsúlyozzák.

A megmaradt tünetek rendkívül sokszínűek lehetnek: fejfájás, szédülés, bizonytalanságérzés, fáradékonyság, rossz közérzet, vagy akár hasi fájdalmak, fogyás és keringési gondok.

Ha ezek közül akár csak az egyik tünetet is tapasztalják a szülők tartósan, négy héten át, a fertőzést követően másfél-két hónappal is, érdemes orvoshoz fordulni, teszik hozzá.

A tünetek sokfélesége miatt nemcsak gyerekorvosok, hane mtöbb szakterület képviselői is részt vesznek az ambulancia munkájában, például kardiológus, pulmonológus, gasztroenterológus, pszichiáter és neurológus szakember is segíti a betegellátást. A közlemény szerint minden páciens esetében először egy laboratóriumi tesztekből és esetenként képalkotói eljárásokból álló alapvizsgálatot végeznek, ezt követően pedig a tünetektől függően vonnak be más orvosokat is a kezelésbe. A gyerekek életminőségét, tüneteik alakulását pedig havi rendszerességgel ellenőrzik.

Az eddigi tapasztalataik szerint a long COVID szindróma elsősorban az iskolásokat és a kamaszokat érintik, az ambulanciára természetesen viszont 0-tól 18 éves korig várnak betegeket. 

Az ambulancia heti két órás rendelési idővel indul, szerdán 8:00 és 10:00 között, ezt igénytől függően tovább bővíthetik a későbbiekben. A betegek az ország bármely részéről érkezhetnek, beutalóra nincs szükség, időpontfoglalásra azonban igen, ezt az alábbi linken lehet megtenni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.