A delta variáns tüneteit könnyebb összekeverni egy náthával

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Katasztrófa

A szaglás és az ízlelés elvesztése már nincs az első tíz tünet között.

Fejfájásról, torokfájásról és orrfolyásról számolnak be leggyakrabban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) delta variánsával fertőzöttek – írja a BBC.

Tim Spector, az új koronavírus okozta Covid-19 tüneteit vizsgáló kutatás (Zoe Covid Symptom) vezetője szerint a delta variáns a fiatalabbaknál leginkább súlyos náthához hasonlít. Lehet, hogy nem érzik nagyon betegnek magukat, de fertőzhetnek és kockázatnak tehetnek ki másokat.

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a Covid-19 klasszikus tünetei a köhögés, a láz és a szaglás vagy az ízérzékelés megszűnése. Spector a BBC-nek elmondta, hogy egy telefonos alkalmazáson keresztül több ezer fertőzött által beküldött adatok alapján ezek most kevésbé gyakoriak.

"Május eleje óta figyeljük a leggyakoribb tüneteket az applikáció használói körében, és azt látjuk, megváltoztak a korábbiakhoz képest" – magyarázta. Úgy tűnik, a változások a delta variánshoz köthetők, melyet Indiában azonosítottak, és amelynek a számlájára írható jelenleg az Egyesült Királyságban azonosított eseteket 90 százaléka.

A láz elég gyakori, de a szaglás és az ízlelés elvesztése már nincs az első tíz tünet között.

A kutatók úgy véli, ez sok probléma forrása, mivel a fiataloknál egyébként is enyhébbek a tünetek, "súlyosabb náthának és valami furcsa, rossz közérzetnek tűnik" az egész, de fontos otthon maradni és tesztet végeztetni.

Az Imperial College London több mint egymillió angol résztvevővel készítette a React című tanulmányt, amikor az országban még az alfa vagy brit variáns volt az uralkodó. A klasszikus tünetek mellett a hidegrázást, az étvágytalanságot és az izomfájdalmat találták a leggyakoribbak között.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.