A delta variáns tüneteit könnyebb összekeverni egy náthával

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Katasztrófa

A szaglás és az ízlelés elvesztése már nincs az első tíz tünet között.

Fejfájásról, torokfájásról és orrfolyásról számolnak be leggyakrabban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) delta variánsával fertőzöttek – írja a BBC.

Tim Spector, az új koronavírus okozta Covid-19 tüneteit vizsgáló kutatás (Zoe Covid Symptom) vezetője szerint a delta variáns a fiatalabbaknál leginkább súlyos náthához hasonlít. Lehet, hogy nem érzik nagyon betegnek magukat, de fertőzhetnek és kockázatnak tehetnek ki másokat.

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a Covid-19 klasszikus tünetei a köhögés, a láz és a szaglás vagy az ízérzékelés megszűnése. Spector a BBC-nek elmondta, hogy egy telefonos alkalmazáson keresztül több ezer fertőzött által beküldött adatok alapján ezek most kevésbé gyakoriak.

"Május eleje óta figyeljük a leggyakoribb tüneteket az applikáció használói körében, és azt látjuk, megváltoztak a korábbiakhoz képest" – magyarázta. Úgy tűnik, a változások a delta variánshoz köthetők, melyet Indiában azonosítottak, és amelynek a számlájára írható jelenleg az Egyesült Királyságban azonosított eseteket 90 százaléka.

A láz elég gyakori, de a szaglás és az ízlelés elvesztése már nincs az első tíz tünet között.

A kutatók úgy véli, ez sok probléma forrása, mivel a fiataloknál egyébként is enyhébbek a tünetek, "súlyosabb náthának és valami furcsa, rossz közérzetnek tűnik" az egész, de fontos otthon maradni és tesztet végeztetni.

Az Imperial College London több mint egymillió angol résztvevővel készítette a React című tanulmányt, amikor az országban még az alfa vagy brit variáns volt az uralkodó. A klasszikus tünetek mellett a hidegrázást, az étvágytalanságot és az izomfájdalmat találták a leggyakoribbak között.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.