A franciáknak nem tetszik a kormány járványpolitikája, zavargások törtek ki

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 9.

Katasztrófa

Macron a héten azt mondta: bosszantani akarja az oltatlanokat.

Több mint százezren tüntettek Franciaországban a párizsi kormány járványpolitikája ellen szombaton, amellyel az eddiginél jobban megnehezítené az oltatlanok életét. Országszerte 105 200-an vettek részt a megmozdulásokon, csak Párizsban 18 ezren vonultak utcára - közölte a belügyminisztérium. Zavargásokra is sor került, amelyekben tíz rendőr megsérült. Harmincnégy embert előállítottak. A december 18-i tiltakozáson negyedennyien vett részt.

Emmanuel Macron francia elnök a héten azt mondta: kifejezetten bosszantani szeretné az oltatlanokat. Szavai országszerte nagy felzúdulást keltettek. A francia nemzetgyűlésben is heves vita kerekedett csütörtökön, amikor első olvasatban elfogadták a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

Január 15-étől - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre kizárólag a háromszor oltottak léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig nem vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A tervezet 12 éves kortól írja elő az igazolás használatát, de az ellenzéki képviselők javaslatára az iskolai rendezvényekhez csak 16 éves kortól lesz kötelező az oltási igazolás.

Az intézkedéssel a kormány nyomást akar gyakorolni arra a csaknem 5 millió emberre, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást. Franciaországban jelenleg felfutóban van a járvány az omikron variáns miatt. Egészségügyi források szerint több mint 3800 embert ápolnak intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában 303 669-cel nőtt a fertőzöttek száma, és 143-mal a halálos áldozatoké. A járvány kezdete óta legalább 125 349-en vesztették életüket Covid-19-ben.

A franciák 79 százaléka megkapta már az első oltását, 77,1 százaléka pedig a másodikat is. Több mint 28,2 millió embernek az emlékeztető oltást is beadták.

Ahogy arról szombaton beszámoltunk, Németországban és Bécsben is hasonló tiltakozásokra került sor a járványügyi szigorítások miatt.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.