„Azt gondolom, hibáztunk. Sokan meghaltak, és ez rettenetes” – fogalmazott televíziós interjújában a skandináv ország uralkodója. Mondta mindezt azután, hogy az ország két jelentős régiójából, a főváros, Stockolm környékéről és a déli Skåne megyéből is aggasztó hírek érkeztek.
Ahogy mi is foglalkoztunk vele, Svédország különutas módon reagált a koronavírus járványra. Miközben Európa nagy részén bezártak az iskolák, boltok és a legtöbb ember pár hónapig otthon maradt, addig Svédország az emberekre bízta mit tesznek. A kormány csupán kérte az embereket, hogy tartsanak fizikai távolságot, és mossanak gyakran kezet, és az idősotthonokban is csak március végén tiltották be a látogatásokat.
A svéd közegészségügyi ügynökség vezető epidemiológusa, Anders Tegnell aztán nyár elején elismerte, többet is tehettek volna. Addigra a koronavírus majdnem 4500 áldozatot szedett Svédországban, jóval többet mint a szomszédos Dániában, Norvégiában vagy Finnországban. Ennek oka a kritikusok szerint, hogy a svéd kormány nem rendelt el olyan szigorú korlátozó intézkedéseket mint sok más európai ország.
A Guardian csütörtöki cikke kiemeli, a szóban forgó két régióban az egészségügyi ellátórendszer annyira túlterheltté vált, hogy a nem életmentő műtéteket el kellett halasztaniuk a kórházaknak jövő év elejéig. Alf Jönsson, Skåne megye regionális egészségügyi igazgatója a brit lapnak elmondta, kezelni tudják a sürgősségi ellátást és a covid-ellátást is, de ez azzal jár, hogy minden egyebet későbbre kell halasztaniuk.
„Az elvégzett Covid-19 tesztjeink több mint 25 százaléka pozitív” – tette hozzá Jönsson.
Szerdáig az összes koronavírussal kapcsolatos haláleset száma 7802 volt svédországban, amiből több, mint 500 az elmúlt héten következett be, és 1800 november eleje óta. A lakosságarányos halálesetek száma több mint tízszerese a jóval szigorúbb szabályozást bevezető finn vagy norvég adatoknak, és a dániai számoknak is az ötszöröse. Igaz – teszi hozzá a Guardian elemzése – még így is elmarad a szintén szigorúbb szabályokat bevezető Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia adatai mögött.
A járvány következtében a svéd bizalmi index a hatóságok tevékenységét illetően rekordalacsony 34 százalékra zuhant. Ennél valamivel jobb a közegészségügy megítélése, és bár veszített a bizalomból a svéd modell kidolgozója, Anders Tegnell is, még mindig a lakosság 59 százaléka gondolja jónak a svéd stratégiát. A járványügyi szakember egy televíziós nyilatkozatban óva intett attól, hogy máris a svéd szabályozás kudarcáról beszéljenek, mint mondta, minden ország megküzd a vírussal, és túl korai még levonni a konzekvenciákat. Azt mindenesetre hozzátette, a második hullám nagysága meglepetésként érte, és valóban vannak olyan régiói az országnak, amelyek komoly nehézséggel küzdenek az egészségügyi ellátás terén.
