Az adatvédelmi biztos szerint ki lehetne adni a koronavírus magyar területi adatait, de a rendkívüli jogrend miatt végül is nem muszáj

  • narancs.hu
  • 2020. március 20.

Katasztrófa

Bár az adatok kiadását korlátozó rendeletet még nem hozott a kormány.

Napok óta fontos része a közbeszédnek a koronavírus-járványt tekintve, hogy vajon mégis miért nem közli a magyar kormány szemben az összes többi európai országgal, hogy Magyarország területén hol találtak koronavírussal fertőzött beteget, milyen neműek és hány évesek a fertőzöttek.

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília az Operatív Törzs több sajtótájékoztatóján elintézte annyival az erre vonatkozó újságírói kérdéseket, hogy személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat. Csakhogy ugye nem személyes adatokról van szó, hisz' senki nem arra kíváncsi, hogy konkrétan megnevezzenek betegeket.

Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke most az Infórádióban mondta el, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak – szúrta ki a 444.hu. Ha olyan körzetre vonatkozó adatról van szó, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható be az alapján, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül.

Ám Péterfalvi azt is hozzátette mindehhez, hogy a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően.

Az adatvédelmi biztos szerint most lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén.

Péterfalvi emlékeztetett, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet kijelentése okán rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók. De ezt a szabályt még nem módosították.

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.