Az adatvédelmi biztos szerint ki lehetne adni a koronavírus magyar területi adatait, de a rendkívüli jogrend miatt végül is nem muszáj

  • narancs.hu
  • 2020. március 20.

Katasztrófa

Bár az adatok kiadását korlátozó rendeletet még nem hozott a kormány.

Napok óta fontos része a közbeszédnek a koronavírus-járványt tekintve, hogy vajon mégis miért nem közli a magyar kormány szemben az összes többi európai országgal, hogy Magyarország területén hol találtak koronavírussal fertőzött beteget, milyen neműek és hány évesek a fertőzöttek.

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília az Operatív Törzs több sajtótájékoztatóján elintézte annyival az erre vonatkozó újságírói kérdéseket, hogy személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat. Csakhogy ugye nem személyes adatokról van szó, hisz' senki nem arra kíváncsi, hogy konkrétan megnevezzenek betegeket.

Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke most az Infórádióban mondta el, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak – szúrta ki a 444.hu. Ha olyan körzetre vonatkozó adatról van szó, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható be az alapján, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül.

Ám Péterfalvi azt is hozzátette mindehhez, hogy a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően.

Az adatvédelmi biztos szerint most lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén.

Péterfalvi emlékeztetett, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet kijelentése okán rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók. De ezt a szabályt még nem módosították.

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.