Az adatvédelmi biztos szerint ki lehetne adni a koronavírus magyar területi adatait, de a rendkívüli jogrend miatt végül is nem muszáj

  • narancs.hu
  • 2020. március 20.

Katasztrófa

Bár az adatok kiadását korlátozó rendeletet még nem hozott a kormány.

Napok óta fontos része a közbeszédnek a koronavírus-járványt tekintve, hogy vajon mégis miért nem közli a magyar kormány szemben az összes többi európai országgal, hogy Magyarország területén hol találtak koronavírussal fertőzött beteget, milyen neműek és hány évesek a fertőzöttek.

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília az Operatív Törzs több sajtótájékoztatóján elintézte annyival az erre vonatkozó újságírói kérdéseket, hogy személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat. Csakhogy ugye nem személyes adatokról van szó, hisz' senki nem arra kíváncsi, hogy konkrétan megnevezzenek betegeket.

Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke most az Infórádióban mondta el, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak – szúrta ki a 444.hu. Ha olyan körzetre vonatkozó adatról van szó, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható be az alapján, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül.

Ám Péterfalvi azt is hozzátette mindehhez, hogy a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően.

Az adatvédelmi biztos szerint most lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén.

Péterfalvi emlékeztetett, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet kijelentése okán rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók. De ezt a szabályt még nem módosították.

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.