Az adatvédelmi biztos szerint ki lehetne adni a koronavírus magyar területi adatait, de a rendkívüli jogrend miatt végül is nem muszáj

  • narancs.hu
  • 2020. március 20.

Katasztrófa

Bár az adatok kiadását korlátozó rendeletet még nem hozott a kormány.

Napok óta fontos része a közbeszédnek a koronavírus-járványt tekintve, hogy vajon mégis miért nem közli a magyar kormány szemben az összes többi európai országgal, hogy Magyarország területén hol találtak koronavírussal fertőzött beteget, milyen neműek és hány évesek a fertőzöttek.

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília az Operatív Törzs több sajtótájékoztatóján elintézte annyival az erre vonatkozó újságírói kérdéseket, hogy személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat. Csakhogy ugye nem személyes adatokról van szó, hisz' senki nem arra kíváncsi, hogy konkrétan megnevezzenek betegeket.

Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke most az Infórádióban mondta el, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak – szúrta ki a 444.hu. Ha olyan körzetre vonatkozó adatról van szó, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható be az alapján, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül.

Ám Péterfalvi azt is hozzátette mindehhez, hogy a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően.

Az adatvédelmi biztos szerint most lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén.

Péterfalvi emlékeztetett, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet kijelentése okán rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók. De ezt a szabályt még nem módosították.

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.