David Attenborough: a klímaváltozás a legnagyobb fenyegetés az emberiség biztonságára

  • narancs.hu
  • 2021. február 23.

Katasztrófa

Ha a természet feladja, a civilizáció is darabokra hullik.

David Attenborough szerint a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést az emberiség biztonságára. A 94 éves angol természettudós az ENSZ Biztonsági Tanácsának virtuális találkozóján szólalt fel kedden.

Mint fogalmazott: "Ha tovább haladunk ezen az úton, akkor szemtanúi leszünk mindazon tényezők összeomlásának, amelyeknek a biztonságunkat köszönhetjük: ilyen az élelmiszertermelés, az ivóvízhez való hozzáférés, az élhető környezeti hőmérséklet és az óceáni táplálékláncok".

Ha a természet világa nem képes többé kiszolgálni a legalapvetőbb szükségleteinket, akkor a civilizáció többi része is rövid időn belül darabjaira hullik.

- mondta, majd hozzátette: "Nem irigylem azt a felelősséget, amely mindezek miatt önökre hárul" - jegyezte meg a természettudós.

Az ENSZ következő klímaértekezlete (COP26) novemberben lesz a skóciai Glasgowban. Ez lesz a nemzetközi szervezet legfontosabb konferenciája a párizsi klímaegyezmény megszületését eredményező 2015-ös találkozó óta. Az egyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest.

A tanácshoz intézett beszédében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében való nagyfokú szerepvállalásra buzdította az országokat, vállalatokat, városokat és pénzügyi intézeteket. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátói.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.