EMA: Nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca vakcinája vérrögképződést okozna

  • narancs.hu
  • 2021. március 16.

Katasztrófa

Az ügynökség folytatja a vizsgálatokat, csütörtökre ígértek további tájékoztatást.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) meg van győződve az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyeiről, nincs arra utaló jel, hogy a vakcina vérrögképződést okozna - közölte Emer Cooke, az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség ügyvezető igazgatója kedden.

Az amszterdami székhelyű EMA ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatóján kijelentette, az ügynökség meggyőződése, hogy az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Hozzátette: az ügynökség folytatja a vakcina vizsgálatát, annak eredményéről csütörtökön adnak további tájékoztatást.

Emer Cooke arra reagált, hogy a múlt héten és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt napokban több ország – köztük Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, Írország, majd Olaszország, Németország, Franciaország és Luxemburg is – az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina alkalmazásának felfüggesztéséről döntött, miután vérrögképződéses esetekről érkezett bejelentés az e vakcinával beoltott néhány páciens esetében.

Majd kedden a svéd egészségügyi hivatal is bejelentette, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a vakcina használatát. Közleményük szerint az oltóanyag alkalmazásának szüneteltetése addig tart, amíg az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) a vakcina esetleges mellékhatásaival kapcsolatos vizsgálata le nem zárul. Hasonlóan járt el Lettország is.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.