ENSZ-főtitkár: "A világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 6.

Katasztrófa

Az ENSZ-jelentés azzal is foglalkozik, hogy milyen hatással van rájuk a távolságtartás és az elszigeteltség.

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár arra hívta fel szerdán a figyelmet, hogy az egymilliárd fogyatékossággal élő azok közé tartozik, akiket leginkább sújt a koronavírus okozta világjárvány, ezért betegségmegelőzésben és orvosi ellátásban egyaránt egyenlő bánásmódban kell őket részesíteni.

Guterres szerint a világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére, fokozza továbbá azt a hátrányt - a szegénységet, a mellőzöttséget, az erőszaknak és visszaéléseknek való nagyobb kitettséget -, amellyel ők amúgy is szembesülnek.
A főtitkár videóüzenetével együtt jelent meg a problémának szentelt ENSZ-jelentés, amely szerint a fogyatékossággal élők a világ lakosságának 15 százalékát teszik ki, és 46 százalékos az arányuk a hatvan év feletti korosztályban.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy az újfajta koronavírus okozta Covid-19-betegség gyakran súlyosabb lefolyású a már egészségügyi problémákkal küszködőknél, ami növeli az elhalálozásuk valószínűségét. Az intézetekben és idősotthonokban élők különösen kitettek a betegségnek, mivel ott akadályokba ütközhet az egészségügyi ellátásuk, a higiéniai és távolságtartási előírások betartása. Egyes országokban pedig - figyelmeztet Guterres - az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó döntéseket megkülönböztető kritériumok alapján hozzák meg, számba veszik például a betegek korát vagy azt, hogy fogyatékosság milyen életminőséget tesz lehetővé számukra, milyen "értéket" képviselnek.

"Nem engedhetjük meg, hogy ez így menjen tovább" - szögezte le Guterres. Közölte, hogy a fogyatékossággal élők számára szavatolni kell az egyenlő jogokat az egészségügyi ellátásban és életmentő eljárásokban a világjárvány idején.

Az ENSZ-jelentése felvázolja azokat a lépéseket, amelyek megvédik a fogyatékossággal élőket a fertőzéstől, foglalkozik továbbá azzal, hogy a távolságtartás és az elszigeteltség, illetve a korlátozások milyen hatással vannak rájuk. A világszervezet nagyobb támogatásukra és politikai elkötelezettségre szólít, hogy a fogyatékossággal élők hozzájuthassanak az alapvető szolgáltatásokhoz, az azonnali egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelmet nyújtó szolgáltatásokhoz, hogy meg tudjanak birkózni válság okozta nehézségekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.