ENSZ-főtitkár: "A világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 6.

Katasztrófa

Az ENSZ-jelentés azzal is foglalkozik, hogy milyen hatással van rájuk a távolságtartás és az elszigeteltség.

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár arra hívta fel szerdán a figyelmet, hogy az egymilliárd fogyatékossággal élő azok közé tartozik, akiket leginkább sújt a koronavírus okozta világjárvány, ezért betegségmegelőzésben és orvosi ellátásban egyaránt egyenlő bánásmódban kell őket részesíteni.

Guterres szerint a világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére, fokozza továbbá azt a hátrányt - a szegénységet, a mellőzöttséget, az erőszaknak és visszaéléseknek való nagyobb kitettséget -, amellyel ők amúgy is szembesülnek.
A főtitkár videóüzenetével együtt jelent meg a problémának szentelt ENSZ-jelentés, amely szerint a fogyatékossággal élők a világ lakosságának 15 százalékát teszik ki, és 46 százalékos az arányuk a hatvan év feletti korosztályban.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy az újfajta koronavírus okozta Covid-19-betegség gyakran súlyosabb lefolyású a már egészségügyi problémákkal küszködőknél, ami növeli az elhalálozásuk valószínűségét. Az intézetekben és idősotthonokban élők különösen kitettek a betegségnek, mivel ott akadályokba ütközhet az egészségügyi ellátásuk, a higiéniai és távolságtartási előírások betartása. Egyes országokban pedig - figyelmeztet Guterres - az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó döntéseket megkülönböztető kritériumok alapján hozzák meg, számba veszik például a betegek korát vagy azt, hogy fogyatékosság milyen életminőséget tesz lehetővé számukra, milyen "értéket" képviselnek.

"Nem engedhetjük meg, hogy ez így menjen tovább" - szögezte le Guterres. Közölte, hogy a fogyatékossággal élők számára szavatolni kell az egyenlő jogokat az egészségügyi ellátásban és életmentő eljárásokban a világjárvány idején.

Az ENSZ-jelentése felvázolja azokat a lépéseket, amelyek megvédik a fogyatékossággal élőket a fertőzéstől, foglalkozik továbbá azzal, hogy a távolságtartás és az elszigeteltség, illetve a korlátozások milyen hatással vannak rájuk. A világszervezet nagyobb támogatásukra és politikai elkötelezettségre szólít, hogy a fogyatékossággal élők hozzájuthassanak az alapvető szolgáltatásokhoz, az azonnali egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelmet nyújtó szolgáltatásokhoz, hogy meg tudjanak birkózni válság okozta nehézségekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.