ENSZ-főtitkár: "A világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 6.

Katasztrófa

Az ENSZ-jelentés azzal is foglalkozik, hogy milyen hatással van rájuk a távolságtartás és az elszigeteltség.

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár arra hívta fel szerdán a figyelmet, hogy az egymilliárd fogyatékossággal élő azok közé tartozik, akiket leginkább sújt a koronavírus okozta világjárvány, ezért betegségmegelőzésben és orvosi ellátásban egyaránt egyenlő bánásmódban kell őket részesíteni.

Guterres szerint a világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére, fokozza továbbá azt a hátrányt - a szegénységet, a mellőzöttséget, az erőszaknak és visszaéléseknek való nagyobb kitettséget -, amellyel ők amúgy is szembesülnek.
A főtitkár videóüzenetével együtt jelent meg a problémának szentelt ENSZ-jelentés, amely szerint a fogyatékossággal élők a világ lakosságának 15 százalékát teszik ki, és 46 százalékos az arányuk a hatvan év feletti korosztályban.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy az újfajta koronavírus okozta Covid-19-betegség gyakran súlyosabb lefolyású a már egészségügyi problémákkal küszködőknél, ami növeli az elhalálozásuk valószínűségét. Az intézetekben és idősotthonokban élők különösen kitettek a betegségnek, mivel ott akadályokba ütközhet az egészségügyi ellátásuk, a higiéniai és távolságtartási előírások betartása. Egyes országokban pedig - figyelmeztet Guterres - az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó döntéseket megkülönböztető kritériumok alapján hozzák meg, számba veszik például a betegek korát vagy azt, hogy fogyatékosság milyen életminőséget tesz lehetővé számukra, milyen "értéket" képviselnek.

"Nem engedhetjük meg, hogy ez így menjen tovább" - szögezte le Guterres. Közölte, hogy a fogyatékossággal élők számára szavatolni kell az egyenlő jogokat az egészségügyi ellátásban és életmentő eljárásokban a világjárvány idején.

Az ENSZ-jelentése felvázolja azokat a lépéseket, amelyek megvédik a fogyatékossággal élőket a fertőzéstől, foglalkozik továbbá azzal, hogy a távolságtartás és az elszigeteltség, illetve a korlátozások milyen hatással vannak rájuk. A világszervezet nagyobb támogatásukra és politikai elkötelezettségre szólít, hogy a fogyatékossággal élők hozzájuthassanak az alapvető szolgáltatásokhoz, az azonnali egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelmet nyújtó szolgáltatásokhoz, hogy meg tudjanak birkózni válság okozta nehézségekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.