ENSZ-főtitkár: "A világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 6.

Katasztrófa

Az ENSZ-jelentés azzal is foglalkozik, hogy milyen hatással van rájuk a távolságtartás és az elszigeteltség.

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár arra hívta fel szerdán a figyelmet, hogy az egymilliárd fogyatékossággal élő azok közé tartozik, akiket leginkább sújt a koronavírus okozta világjárvány, ezért betegségmegelőzésben és orvosi ellátásban egyaránt egyenlő bánásmódban kell őket részesíteni.

Guterres szerint a világjárvány felfedi, hogy a fogyatékossággal élők mennyire sodródtak a társadalom peremére, fokozza továbbá azt a hátrányt - a szegénységet, a mellőzöttséget, az erőszaknak és visszaéléseknek való nagyobb kitettséget -, amellyel ők amúgy is szembesülnek.
A főtitkár videóüzenetével együtt jelent meg a problémának szentelt ENSZ-jelentés, amely szerint a fogyatékossággal élők a világ lakosságának 15 százalékát teszik ki, és 46 százalékos az arányuk a hatvan év feletti korosztályban.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy az újfajta koronavírus okozta Covid-19-betegség gyakran súlyosabb lefolyású a már egészségügyi problémákkal küszködőknél, ami növeli az elhalálozásuk valószínűségét. Az intézetekben és idősotthonokban élők különösen kitettek a betegségnek, mivel ott akadályokba ütközhet az egészségügyi ellátásuk, a higiéniai és távolságtartási előírások betartása. Egyes országokban pedig - figyelmeztet Guterres - az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó döntéseket megkülönböztető kritériumok alapján hozzák meg, számba veszik például a betegek korát vagy azt, hogy fogyatékosság milyen életminőséget tesz lehetővé számukra, milyen "értéket" képviselnek.

"Nem engedhetjük meg, hogy ez így menjen tovább" - szögezte le Guterres. Közölte, hogy a fogyatékossággal élők számára szavatolni kell az egyenlő jogokat az egészségügyi ellátásban és életmentő eljárásokban a világjárvány idején.

Az ENSZ-jelentése felvázolja azokat a lépéseket, amelyek megvédik a fogyatékossággal élőket a fertőzéstől, foglalkozik továbbá azzal, hogy a távolságtartás és az elszigeteltség, illetve a korlátozások milyen hatással vannak rájuk. A világszervezet nagyobb támogatásukra és politikai elkötelezettségre szólít, hogy a fogyatékossággal élők hozzájuthassanak az alapvető szolgáltatásokhoz, az azonnali egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelmet nyújtó szolgáltatásokhoz, hogy meg tudjanak birkózni válság okozta nehézségekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.