Európában másodikak vagyunk a halálozási listán

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Katasztrófa

Az egymillió lakosra jutó, koronavírus-fertőzésben elhunyt emberek száma Bosznia-Hercegovinában két napja magasabb, mint Magyarországon. Ez így már az MTI-nek is hír.

Európában Bosznia-Hercegovina áll annak a listának az élén, amelyet a koronavírus-fertőzésben elhunyt emberek egymillió lakosra vetített száma alapján állítottak össze. A nyugat-balkáni államban egymillió lakosra 3 ezer 134 haláleset jut – írta a Magyar Távirati Iroda, a Klix.ba bosnyák hírportál beszámolója alapján.  Ez világviszonylatban is magas szám, mert csak Peruban halt meg eddig arányaiban több ember a járvány következtében, egymillió lakosra vetítve 5 ezer 934. 

A boszniai járványhelyzet az MTI szerint azért lehet ilyen súlyos, mert a tömeges oltás viszonylag későn kezdődött el, és nem is nagyon érdeklődnek az emberek a vakcina iránt.

A hír szerint a járvány összes halálos áldozatának száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 34-gyel 7698-ra, Koszovóban 19-cel 2878-ra, Észak-Macedóniában 29-cel 6397-re, Montenegróban tízzel 1832-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 32-vel 10 135-re növekedett.

A 24.hu hívta fel a figyelmet arra, miért érdekes az MTI közleménye: az egymillió lakosra vetített halálozás tekintetében Magyarország Európában a második. Míg Bosznia-Hercegovinában 3 ezer 134, nálunk 3 ezer 128 elhunyt jut egymillió lakosra, ez azonban nem szerepel a közleményben.

 
A táblázat forrása: 24.hu
 

 

Két nappal ezelőtt még Magyarország állt rosszabbul ezen a téren Európában. És áprilisban még rosszabbul álltunk.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.