Európában másodikak vagyunk a halálozási listán

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Katasztrófa

Az egymillió lakosra jutó, koronavírus-fertőzésben elhunyt emberek száma Bosznia-Hercegovinában két napja magasabb, mint Magyarországon. Ez így már az MTI-nek is hír.

Európában Bosznia-Hercegovina áll annak a listának az élén, amelyet a koronavírus-fertőzésben elhunyt emberek egymillió lakosra vetített száma alapján állítottak össze. A nyugat-balkáni államban egymillió lakosra 3 ezer 134 haláleset jut – írta a Magyar Távirati Iroda, a Klix.ba bosnyák hírportál beszámolója alapján.  Ez világviszonylatban is magas szám, mert csak Peruban halt meg eddig arányaiban több ember a járvány következtében, egymillió lakosra vetítve 5 ezer 934. 

A boszniai járványhelyzet az MTI szerint azért lehet ilyen súlyos, mert a tömeges oltás viszonylag későn kezdődött el, és nem is nagyon érdeklődnek az emberek a vakcina iránt.

A hír szerint a járvány összes halálos áldozatának száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 34-gyel 7698-ra, Koszovóban 19-cel 2878-ra, Észak-Macedóniában 29-cel 6397-re, Montenegróban tízzel 1832-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 32-vel 10 135-re növekedett.

A 24.hu hívta fel a figyelmet arra, miért érdekes az MTI közleménye: az egymillió lakosra vetített halálozás tekintetében Magyarország Európában a második. Míg Bosznia-Hercegovinában 3 ezer 134, nálunk 3 ezer 128 elhunyt jut egymillió lakosra, ez azonban nem szerepel a közleményben.

 
A táblázat forrása: 24.hu
 

 

Két nappal ezelőtt még Magyarország állt rosszabbul ezen a téren Európában. És áprilisban még rosszabbul álltunk.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.