Európai Gyógyszerügynökség: biztonságos az AstraZeneca vakcinája

  • narancs.hu
  • 2021. március 18.

Katasztrófa

De tovább vizsgálják a szer esetleges vérrögképző hatását.

Csütörtökön tette közzé állásfoglalását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), miután a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-elleni vakcinájával kapcsolatban felmerültek biztonsági aggályok, és több ország is felfüggesztette a szer használatát.

 

Az ügynökség állásfoglalása szerint a szer hatása a COVID-19 fertőzés ellen (mely ferőzés önmagában is hordozza a vérrögképződés lehetőségét) jóval meghaladja a ritka esetben megjelenő kísérőtünetek kockázatát. A vakcina önmagában nem növelte a vérrögképződés kockázatát a beoltott páciensekben, mint ahogy arra sem talált az ügynökség bizonyítékot, hogy a szer valamelyik gyártmánya vagy gyártóhelye veszélyesebb lenne a már bevizsgált vakcinánál.

Mint írják, nagyon ritka volt a mellékhatások megjelenése, az egyesült Királyságban mintegy 20 millió embert oltottak be ezzel az anyaggal, és közülük mindössze huszonöt esetben jelentkezett a vérrögképződés valamilyen formája.

A vakcina és a ritka jelenség összefüggése egyelőre nem bizonyított, ezügyben további vizsgálatokra van szükség. A jelenség egyébként különösen az 55 év alatti nőknél volt megfigyelhető.

Az ügynökség összefoglalója szerint a vakcina bizonyított hatásossága az koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos súlyos szövődmények és halálesetek megelőzésében jóval felülmúlja a ritka esetben jelentkező vérrögképződést. De a szerrel beoltott személyeknek érdemes tisztában lenniük a jelenséggel, és ha a ritka tünetek bármelyikét tapasztalják magukon, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ahogy a jelentés fogalmaz, a brit gyógyszerkockázati tanács továbbra is figyelemmel követi a fejleményeket, és más oltóanyagokat is bevizsgálnak (azzal együtt, hogy a többi vakcinával kapcsolatban nem merült fel hasonló panasz), illetve tudományos kutatást végeznek a jelenség pontos felderítése érdekében.

A mostani jelentés előzményeként Emer Cooke, az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség ügyvezető igazgatója kedden már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy meg van győződve az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyeiről, és nincs arra utaló jel, hogy a vakcina vérrögképződést okozna.

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.