Évente több mint 50 ezer emberéletet lehetne megmenteni Európában a levegőminőség javításával

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. január 20.

Katasztrófa

A WHO becslései szerint a levegőszennyezettség évente nagyjából hétmillió ember haláláért felelős.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott levegőminőségi határértékek betartásával évente több mint 50 ezer ember korai halálát lehetne megakadályozni Európában - derül ki egy szerdán közzétett friss kutatásból.

A WHO becslései szerint a levegőszennyezettség évente nagyjából hétmillió ember haláláért felelős és világszerte az egyik vezető kiváltó oka a betegségeknek.

A világszervezet által meghatározott határérték a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációjára vonatkozóan 10 mikrogramm per köbméter, a nitrogén-dioxid esetében 40 mikrogramm per köbméter.

A The Lancet Planetary Health című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem ezer európai városra kiterjedően becsülték meg a szóban forgó két légszennyező anyagnak való kitettséggel összefüggő elhalálozások arányát.

A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatóinak eredményei szerint a szálló por és a nitrogén-dioxid légköri koncentrációinak küszöbértékre való csökkentésével évente csaknem 52 ezer ember idő előtti halálát lehetne megakadályozni Európában.

Az eredmények szerint Spanyolország, Belgium, Olaszország és Franciaország nagyvárosaiban a legmagasabb a nitrogén-dioxid-kitettséggel összefüggő halálozások aránya, míg a szálló por esetében az olaszországi Pó-síkság, Lengyelország déli része és Kelet-Csehország áll az élen.

A két vizsgált légszennyező anyaggal összefüggő elhalálozások aránya az észak-európai városokban a legalacsonyabb.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.