Évente több mint 50 ezer emberéletet lehetne megmenteni Európában a levegőminőség javításával

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. január 20.

Katasztrófa

A WHO becslései szerint a levegőszennyezettség évente nagyjából hétmillió ember haláláért felelős.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott levegőminőségi határértékek betartásával évente több mint 50 ezer ember korai halálát lehetne megakadályozni Európában - derül ki egy szerdán közzétett friss kutatásból.

A WHO becslései szerint a levegőszennyezettség évente nagyjából hétmillió ember haláláért felelős és világszerte az egyik vezető kiváltó oka a betegségeknek.

A világszervezet által meghatározott határérték a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációjára vonatkozóan 10 mikrogramm per köbméter, a nitrogén-dioxid esetében 40 mikrogramm per köbméter.

A The Lancet Planetary Health című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem ezer európai városra kiterjedően becsülték meg a szóban forgó két légszennyező anyagnak való kitettséggel összefüggő elhalálozások arányát.

A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatóinak eredményei szerint a szálló por és a nitrogén-dioxid légköri koncentrációinak küszöbértékre való csökkentésével évente csaknem 52 ezer ember idő előtti halálát lehetne megakadályozni Európában.

Az eredmények szerint Spanyolország, Belgium, Olaszország és Franciaország nagyvárosaiban a legmagasabb a nitrogén-dioxid-kitettséggel összefüggő halálozások aránya, míg a szálló por esetében az olaszországi Pó-síkság, Lengyelország déli része és Kelet-Csehország áll az élen.

A két vizsgált légszennyező anyaggal összefüggő elhalálozások aránya az észak-európai városokban a legalacsonyabb.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.