Falus András: Aki nincs beoltva, esélyt ad arra, hogy aláírja a saját súlyos betegségét, esetleg halálát

  • narancs.hu
  • 2021. december 22.

Katasztrófa

Az immunológus professzor szerint idővel egy negyedik oltásra is szükség lesz. Azt mondta: vektorvakcinára nem helyes vektorvakcinát kérni.

Egyelőre úgy tűnik, a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák valamilyen mértékben minden variáns, így az omikron ellen is védelmet nyújtanakmondta az InfoRádiónak Falus András. Az immunológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mi, emberek jelentősen eltérünk egymástól, csak egy átlagot tudunk mondani a vakcinák hatásáról, de azt például tudjuk, hogy

a harmadik oltás mindenkinek ajánlható, és mindenképpen szükséges is. Egyedi eltérések lehetnek, de a harmadik oltás után idővel szükségessé fog válni a negyedik oltás is”.

Falus szerint mindez azonban még arrébb van, mert a harmadik vakcinát is millióknak kell még megkapnia. Hozzátette, hogy amennyiben valaki vektorvakcinát kapott, „a szakma azt mondja, nem helyes ugyanúgy vektorvakcinát kérni. Mi azt javasoltuk, hogy vektoros után mRNS, esetleg kínai” következzen.

Az immunológus szerint a kínaival az a probléma, hogy idős embereknél nem igazolták, nem is próbálták ki a hatékonyságot. „Ha viszont kínai volt az első kettő, vektoros vagy mRNS-vakcina is lehet a harmadik” – részletezte a variációs lehetőségeket. Hozzátette, amennyiben valaki mRNS-vakcinát kapott, ugyanazt érdemes kérni.

Szerinte „már nem igaz az az elképzelés, amit a járvány elején tavaly gondoltunk, hogy a gyerekek, fiatalabbak védettebbek a vírus ellen, ezt megcáfolta az élet és a különböző variánsok, ezért kell oltani a gyerekeket”.

A vírus olyan súlyos hatásokat vált ki, olyan másodlagos autoimmun betegségeket okoz, amelyekhez nem hasonlítható sem arányában, sem átlagos súlyosságában az esetleg felvetődő mellékhatás” – jelentette ki Falus András.

„Aki tehát nincs beoltva, megtagadja az oltást, az tulajdonképpen jó esélyt ad arra, hogy aláírja a saját súlyos betegségét, esetleg halálát” – tette hozzá.

(InfóRádió)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.