Idén még hiába várnánk a vakcinát - Hajdú Edit a Covid-oltásról

Katasztrófa

Nem árt végiggondolni, hogy elsődlegesen kik kapják meg a koronavírus-vakcinát - ha egyszer végre kézbe vehetik az orvosok.

Idén már hiába is várnánk a koronavírus-vakcinára, a következő, 2021/22-es járványszezonra lehet kész a tömegesen is bevethető védőoltás. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában Hajdú Edit infektológus beszél a vakcináról. Részlet az interjúból:

MN: A WHO immár úgy fogalmaz, hogy nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a vírus ellen. Ez arra is utalhat, hogy ebből a vakcinából nem lesz elég egy egyszeri adag ahhoz, hogy tartós, hosszú távú, pláne egy életen át tartó védettség alakuljon ki.

HE: Egy életen át tartó védettség semmilyen védőoltástól sem várható manapság. Korábban azt gondoltuk, hogy kapnak a gyerekek néhányszor Di-Per-Te oltást (diftéria, szamárköhögés és tetanusz ellen – a szerk.), és ez majd életük végéig megvédi őket. Ma már tudjuk, hogy nem így van. Minden védőoltásnak van „lejárata”. Egyetlen vakcináról sem lehet elmondani, hogy életünk végéig biztosan megvéd bennünket, ha másért nem, az öregedési folyamat miatt. A kor előrehaladtával ugyanis nemcsak az izmok, de az immunrendszer fittsége is csökken: nem reagál olyan gyorsan és olyan mértékben, azaz csökken a védettség, és ezt bármelyik védőoltásról elmondhatjuk. (...)

MN: Évente akár többször ismétlődő oltási kampányokra készülhetünk?

HE: Úgy képzelem, hogy az történik majd, mint az influenza esetén: amint megtalálják a vakcinagyártók azt a formulát, amely nagy valószínűséggel megvéd a vírusfertőzéstől, akkor figyelembe véve a vírus genetikai változékonyságát – ami az influenzánál is megvan –, évente új vakcina jelenik meg, és rendszeresen ismételni kell a beadását. Az influenza esetén sem azért kell ismételni, mert elfogyna, nem termelődne az ellenanyag, hanem azért, mert évről évre új vírusverziók jelentkeznek, más genetikai állományú influenzavírus fogja az adott szezon járványát okozni. A vakcinák ráadásul nem százszázalékosan hatékonyak: ha valaki megkapja a védőoltást, még nem biztos, hogy maximális védettséget szerez a fertőzéssel szemben. (...)

false

 

Fotó: Hartyányi Norbert

MN: Mikor válhat elérhetővé egy biztonságos vakcina?

HE: Abban biztos vagyok, hogy ebben az évben még nem lesz biztonságos és hatékony vakcina: olvashatjuk ugyan, hogy nagyon felgyorsították a kutatást és a teszteket, de ehhez még akkor is sok időre van szükség, ha éppen összevonják az egyes tesztfázisokat. Az immunogenitás igazolása, a súlyos mellékhatások kizárása nem spórolható meg. A leg­optimálisabb becslés szerint sem lesz ebből működő védőoltás a jövő év közepénél, esetleg második felénél előbb. És akkor még nem is beszéltünk az elérhetőségről: miután letették a voksot egy vakcina mellett, azt még nagy tömegben le is kell gyártani. (...)

A teljes interjút elolvashatják a Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.