Izraelben javasolják a negyedik oltás engedélyezését minden öt hónapnál régebben oltott ember számára

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 25.

Katasztrófa

A hatvan év felettieknek korábban már engedélyezték.

A koronavírus elleni negyedik oltás engedélyezését javasolja az egészségügyi tanácsadó testület minden öt hónapnál régebben oltott ember számára Izraelben - jelentette a katonai rádió kedden.

A rádió értesülése szerint a már négyszer oltott 60 év felettiek fertőzöttségi adatai alapján az egészségügyi minisztérium tanácsadó grémiuma azt javasolta, hogy minden öt hónapnál régebben beoltott 18 évnél idősebb felvehesse a negyedik oltást is Izraelben. Az engedélyezésről a minisztérium főigazgatója, Nachman As professzor fog dönteni.

Az egészségbiztosítók adataiból ugyanis kiderült, hogy a csak háromszor oltottakhoz képest legalább háromszor kisebb eséllyel lesznek súlyos betegek azok, akik négyszer vették fel a koronavírus elleni védőoltást, és kétszer védettebbek a megfertőződéssel szemben is.

Több mint félmillió, 580 369 aktív koronavírus-hordozót tartanak nyilván Izraelben, és 83 613 új fertőzöttet találtak hétfőn közel több mint 400 ezer teszttel és 21,83 százalékos pozitivitási aránnyal az ötödik, különösen gyorsan terjedő omikron variáns okozta járványhullámban - jelentette az izraeli egészségügyi minisztérium a honlapján.

 Bizakodásra ad okot, hogy tovább csökkent a fertőzési ráta, amely jelenleg 1,23, noha a csúcson 2,12 volt. A kórházi ellátást igénylő 2256 beteg közül jelenleg 845-en vannak súlyos állapotban, és 177-en szorulnak lélegeztetőgép segítségére. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 8487-en, az utóbbi hét napban 125-en haltak meg Izraelben.

Magyarországon a szakértők szerint a 4. oltás általános bevezetése szakmailag jelenleg nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben, de vannak olyan csoportok, amelyek számára fontosnak tartják.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.