Kemenesi Gábor: A siker kulcsa a tesztelés és a szakértők meghallgatása

  • narancs.hu
  • 2020. október 9.

Katasztrófa

Az USA koronavírus-járvány kezelésének kudarcaiból vonhatók le fontos következtetések.

Kemenesi Gábor virológus a közösségi oldalán közölt posztban ír arról, hogy milyen következtetések vonhatók le az USA járványkezelésének kudarcaiból.

Ahogy írja, a világ vezető orvosi tudományos lapja, a The New England Journal of Medicine készített egy szerkesztői összefoglalót az Amerikai Egyesült Államok helyzetéről, amelyben arról értekeznek, hogy még a II. világháború is kevesebb áldozatot követelt az országtól, mint a COVID-19. A világ halálos áldozatainak egyötödét Amerika szolgáltatja.

A tanulmány szerint a sikertelenséget négy dolog okozza:

  • a rossz politikai döntések sorozata,
  • a tesztelés kudarca,
  • a járványügyi intézkedések kudarca,
  • a szakértők háttérbe szorítása,
  • és a járvány politikai eszközzé formálása.

Tehát a sikeres járványkezeléshez először is hatékonyan kell tesztelni, hangsúlyozza Kemenesi. Ehhez pedig az igazolt fertőzöttek arányában végzett tesztszámot érdemes alapul venni.

A működőképes járványügyi intézkedéseket (lezárások, maszkviselés, távolságtartás) időbeni bevezetése is kiemelten fontos. De ha ezek nem nem találnak széleskörű támogatásra a népesség körében, épp a téma átpolitizálódása miatt, az is kudarchoz vezethet.

Kemenesi összefoglalója szerint külön pontként említi a tanulmány, hogy hiába volt hihetetlen szakértői háttérkapacitás, ezzel a kormányzat nem megfelelően és nem időben élt.

A vakcina- és gyógyszerfejlesztés átpolitizálódott, ez rontotta az emberek bizalmát; emellett az egységes járványügyi intézkedések hiánya, az hogy az államok saját hatáskörben nagyon különbözően döntöttek, szintén hátráltatta a sikeres védekezést. "A politikai nyomás tudományos/szakmai döntéshozó szervezetek is elért, így hosszú távon aláásta a tudományba vetett bizalmat" - emeli ki Kemenesi.

A sikeres kezeléshez összegzése szerint jól látható, mi szükséges: szigorú intézkedések időzítése kulcsfontosságú, korai intenzív tesztelés, jól működő kontaktuskutatás, ezáltal a korai járványgócok időben való felszámolása.

"A komoly járványügyi kapacitással és megfelelő szakmai irányítással kordában tartott/kezelt járvány nagyobb teret ad a kedvezőbb potilikai döntéseknek és a társadalom normális működésének megőrzéséhez is. A rosszul kezelt járvány minden szempontból rossz, hiszen régiósan elérhet olyan kaotikus állapotot ami visszaveti a társadalom normális működését, nem beszélve a kórházak túlterheltségéről és a halálozásról" - írja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.