“Nem tartható mindenki karanténban”

Katasztrófa

Pusztai Erzsébet belgyógyász, infektológus szakorvos – egykori államtitkár – évekig dolgozott fertőzőosztályon. Jó néhány járvány – és az arra való felkészülés – adott neki munkát. S persze tapasztalatot. A koronavírus terjedéséről, kezelési módjáról kérdeztük.

Narancs.hu: Mi a különbség a fertőző és a járványos betegségek között?

PE: Sok olyan betegség van, ami fertőzőnek mondható, de nem járványos. Ilyenek például a csak állatról emberre terjedők, mert csupán az elért személyt fertőzik meg, akik viszont már nem adják tovább a kórokozót. Egy példa: a kullancsok által terjesztett betegségek fertőzők, de azok emberről emberre nem mennek át. Járványosnak azt nevezzük, ami emberről emberre terjed. A nagyobb probléma mindig az, ha emberhez eredetileg nem adaptálódott vírus jelenik meg, olyan, mint a koronavírus.

MN: Magyarországon eddig is feltűntek különféle koronavírusok, csak nem így nevezzük őket?

PE: A koronavírusok családja sokféle. Amiket eddig ismertünk és megjelentek az emberben, azok enyhébb bajokat okoznak.

MN: Amikor az első hírek jöttek Kínából, a gigantikus karanténnal, mire számított?

PE: Ma már egyértelmű, hogy a kínai hatóságok jóval a vírus megjelenése után kezdték el komolyan venni a betegséget. Ugyanakkor a járvány kezdetekor senki nem tudta, se a virológusok, se a járványügyiek, hogy milyen lesz a betegség lefutása. Az ebolánál például ötven százalékos a halálozási arány. Ha egyszerre megjelenik egy csomó súlyos tüdőgyulladásos beteg – ami az új koronavírus következménye –, azonnal létre kell hozni a karantént, hogy ne terjedjen tovább a betegség.

Pusztai Erzsébet

Pusztai Erzsébet

 

MN: Hosszú távon mennyire hatásos egy egész régiók elkülönítése?

PE: A járvány legelején, amikor még keresik a kiindulópontot, és megpróbálják fékezni a fertőzés tempóját, hatékony lehet, de csak helyben. Nem tartható mindenki karanténban. Óriási a forgalom a világban, hamar terjednek a vírusok. Egy influenzajárványnál szinte nem is lehetséges elrendelni karantént.

MN: Ha egy szállodában jelenik meg a koronavírus, vagy mondjuk egy iskolában?

PE: Korábban Magyarországon is rendeltek már el súlyos járvány idejére tanítási szünetet. Mást mit lehet csinálni? Bezárják a gyerekeket az iskolába? Ilyen esetben az lehet a megoldás, ha gyerekek nem mennek közösségbe, hanem otthon maradnak.

MN: Az Olaszországból hazatért iskolások busza a kórház előtt állt meg. Arról is kialakult egy vita, hogy szabad-e, helyes-e a fertőző vagy a betegségre gyanús pácienseket látogatni.

PE: Gyerekek is kerülhetnek karanténba. Viszont a kisebbeket nem lehet elzárni a szüleiktől.

MN: Adott esetben költözzön be a szülő is?

PE: Akár azt is lehetne. Pláne, ha egészen kicsi gyerek kerül be. El sem tudom képzelni, hogy ne legyen a szülő mellette, ha kell, adjanak rá maszkot, védőfelszerelést. Egyébként is: egy dolog a karantén és egy másik dolog az elkülönítő megfigyelés. Azonban ha valakit koronavírus-fertőzés miatt súlyos állapotban kezelnek az intenzív osztályon, a látogatónak is körülbelül olyan szkafanderben kell lennie, mint az ott dolgozóknak.

MN: Ön adjunktus volt az ajkai fertőzőosztályon. Ott mi volt a gyakorlat hasonló helyzetekben?

PE: A fertőzőosztályt eleve úgy alakították ki, hogy a látogatók ne menjenek be a kórterembe. A fertőző osztályokon, így Ajkán is van egy külső és egy belső folyosó, köztük egy zsilip, azon keresztül járnak be az orvosok, nővérek. A külső folyosó felől közlekednek a betegek és innen jöhetnek a hozzátartozók. Ha járványos a betegség, akkor védőfelszerelést, maszkot kap a beteg és így a nyitott ajtón keresztül beszélgethet is a látogatóval. Magyarországon a legtöbb esetben azért a beteg kimehet a külső  – nyitott – folyosóra.

Egy pekingi metróállomáson

Egy pekingi metróállomáson figyelik az utasokat

Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

MN: Infektológusi praxisa alatt, vagy amikor államtitkár volt, kellett-e a mostanihoz hasonló járványügyi készültséget elrendelni itthon?

PE: Nem emlékszem ilyenre.

MN: Érzékel-e problémát most amiatt, hogy a korábbitól különböző, nem teljesen önálló szisztémában működik az egykori ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ?

PE: 1991-ben az ÁNTSZ megalakításával egységes szervezete volt Magyarországon az egyébként addig is rendkívül jól működő járványügynek. Borzasztóan felháborított, hogy pár éve a megyei szinteket besorolták a kormányhivatalokhoz. Így kettős irányítás jött létre: a kormányhivatal és a szakmai központ is irányít. Zavaros és értelmetlen átszervezés volt, nagyon meggyengült ez a hálózat.

MN: Mit szól ahhoz, hogy a járvánnyal kapcsolatos hazai intézkedések irányítója dominánsan a Belügyminisztérium és nem az egészségügyi tárca vagy a járványügyi szakapparátus vezetője?

PE: Az rendben van, hogy az irányító szervezetek közt ott van a Belügyminisztérium, de az intézkedéseket alapvetően a járványügyi hálózatnak kell meghatároznia. Ezzel szemben az operatív törzs tájékoztatóit többnyire nem ezek a szakemberek tartják. Érdemben tudnának válaszolni a kérdésekre, megfelelő jártassággal, határozottsággal ahhoz, hogy a lakosságot megnyugtassák, ehelyett odaállnak a mikrofonhoz szóvivők és miniszterek, akik csak annyit értenek a témához, amennyit hallottak a szakértőktől. Más vonatkozásokban sem látszanak kompetenseknek. Miért nem tudnak arra felelni, miként, mikor jutnak el a patikákba az oly sokat emlegetett, rabok által gyártott maszkok? Nem hoztak erről döntést? Pedig határozott válasznak kellene lennie: “ha más nem, hát akkor rendőrségi autókkal kiszállítjuk!”

MN: Kívülről nézve eddig hatékonynak látszik a protokoll a szorosan vett járványügyi téren.

PE: Szép lassan kialakul az eljárásrend. Az természetes, hogy a központ a László Kórház. Emellett azonban föl kell készülni arra, hogy nem korlátlan a befogadóképessége. Vannak fertőző betegeket ellátó osztályok másutt is szerte az országban. Az első lépésnek, az elkülönítésnek és a megfigyelésnek ott kell történnie. Emellett fontos gondolni arra is, hogy intenzív ellátást igényelhet valamelyik beteg állapota. Ezenkívül szükségessé válhatnak olyan kezelések, amelyekre a fertőzőosztályok nem alkalmasak. Az ilyen betegek gyógyítását vagy a kijelölt intenzív vagy erre felkészített fertőzőosztályokon lehet elvégezni.

MN: Az új koronavírusnál is a baktériumos felülfertőződés okoz problémát, mint mondjuk az influenzánál, vagy maga a vírus?

PE: Az igazi baj éppen az, hogy a vírus. Hozzáteszem: ez igaz az influenzára is, de nagyon ritkán. Ha ez okozza a tüdőgyulladást, az influenza esetén is nagyon súlyos.

MN: Mennyire hatékonyak a sokszor hangoztatott megelőzési lehetőségek?

PE: Ugyanúgy érvényesek a koronavírusra, mint amennyire hatékonyak tudnak lenni az influenza elleni küzdelemben is.

Koronavírus Olaszország

Koronavírus Olaszország

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

MN: Leszámítva a védőoltást. És a bakteriális tüdőgyulladással szembeni védelemre szintén van vakcina, de azt talán még az influenza-védőoltásnál is kevesebben adatják be maguknak és gyermekeiknek. Miközben az sokkal gyakrabban fordul elő a hozzánk még ide sem ért koronavírusnál…

PE: Az influenzától nem is félnek annyira, bármilyen komoly járványt okozott is eddig. Pedig januárban egyetlen hét alatt 17 000-en fertőződtek meg, és több tízezer további megbetegedés prognosztizálható. De senki nem rémült meg, nincs pánik… Arra lesz jó ez a helyzet, hogy az emberek hozzászokjanak ahhoz, hogy mennyire fontos ilyenkor a kézmosás, a kesztyű használata, a sokak által használt tárgyak fertőtlenítése, és amennyire lehet, a zsúfolt helyek elkerülése. Sajnos Magyarországon még mindig nem szokás, hogy aki náthás, köhög, hordjon maszkot.

MN: Reális az, amivel időnként ijesztgetik a lakosságot, hogy egy tüsszentés egy busznyi embert is megfertőzhet?

PE: Ez mindig azon múlik, hogy mennyi időt töltenek együtt. Minél többet prüszköl egy beteg, annál több kórokozó kerül a levegőbe, és az sem mindegy, mekkora térben. Azaz lényeges kérdés, mennyire képes felszaporodni a kórokozó abban a közegben. Ha valaki felszáll egy buszra és tüsszentget a levegőbe, körülötte két-három ember – később, néhány nap múlva – valószínűleg beteg lesz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.