Itt vannak a kormány első döntései a veszélyhelyzet kihirdetése után

  • narancs.hu
  • 2020. március 11.

Katasztrófa

Az egyetemek bezárnak, az iskolák még nem. Beutazási tilalom jön, határellenőrzés a szlovén-magyar határon, a színházak sem tarthatnak előadásokat.

Megtartotta a kormány a rendkívüli sajtótájékoztatóját, ahol Gulyás Gergely összefoglalta, eddig milyen intézkedésekről döntött a kormány a rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet elrendelése után. Merthogy a kormány elfogadta az operatív törzs javaslatát és kihirdette a veszélyhelyzetet. A következő órákban és napokban számos kormányrendelet fog ezzel kapcsolatban megjelenni, de amit már eddig is tudunk az az, hogy:

  • a kormány beutazási tilalmat rendelt el Olaszországból, Kínából, Iránból és Dél-Koreából, ez alól csak a magyar állampolgárok jelentenek kivételt, akik az említett országokból hazatérve hatósági karanténba fognak kerülni;
  • bevezetik a szlovén-osztrák határon a határellenőrzést;
  • szerdán éjféltől leállítják a vonatokat, buszokat és repülőket a fent említett négy országból, ha magyar állampolgár ennek ellenére kint ragad, az adott ország külképviseletén jelentkezhet;
  • intézmény látogatási tilalmat rendelnek el az egyetemeken, ahol ezentúl csupán távoktatásra lesz lehetőség;
Gulyás Gergely

Gulyás Gergely

Fotó: MTI

  • mivel a gyerekeknél nem jellemző a megbetegedés, az oktatási intézményeket egyelőre nem zárják be, csak ha azt az egészségvédelem indokolja majd. Kérdésre válaszolva, azt mondta a miniszter, hogy ha azt látják, hogy fertőzés gyerekektől származik, akkor iskolákat is fognak bezárni, de az kizárt, hogy mind az egymillió gyerek, aki ma iskolában jár, otthon maradjon;
  • a 100 fős beltéri és az 500 fős kültéri rendezvényeket beszüntetik. Ez elsősorban a szórakozóhelyeken tartandó rendezvényeket jelenti, nem érinti például a munkahelyeket. Viszont a sportrendezvényeket igen, Gulyás szerint zárt kapus mérkőzések lesznek a jövőben. A színházakban legfeljebb a kamaradarabok maradnak műsoron holnaptól. Arra a kérdésre, hogy miért pont 100 fő a limit, Gulyás azt mondta, ha nullát mondtak volna, akkor a családtagok sem találkozhatnának. Felmerült kormányülésen, hogy mi lesz a misékkel, istentiszteletekkel, ám erről egyelőre nem született döntés;
  • a külföldi osztálykirándulásokat leállítják, a külföldre tervezett nyelvtanfolyamokat elhalasztják.
  • ugyanakkor nem kell kormányhivatalba mennie azoknak a lakosoknak, akiknek lejárt valamilyen okiratuk – ez érvényes lesz a lejárási dátumtól függetlenül, amíg a veszélyhelyzet érvényben marad.

Újságírói kérdésre, hogy ennél durvább intézkedések, rendeletek várhatóak-e, például cégeket foglalnak-e le, Gulyás azt mondta, csakis akkor, ha indokolt, például a vírus elleni küzdelemhez gyártókapacitásokra van szükség – ebben az esetben ezeknek a cégeknek az irányítását a kormány átveheti ideiglenes jelleggel.

Egyébként Gulyás és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető még szerdán tájékoztatja a döntésekről az ellenzéki pártok vezetőit is.

A miniszter hangsúlyozta, a legtöbb döntés legkésőbb ma éjjel érvénybe lép, rövidesen megjelennek az első rendkívüli kormányrendeletek.

Gulyás szerint a bölcsődék, óvodák önkormányzati vagy magántulajdonban vannak, így a döntéseket ezekkel az intézményekkel kapcsolatban a fenntartóknak kell meghozni.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség egyáltalán veszélyhelyzet elrendelésére, Gulyás azt mondta, másképp nem tudják a karanténintézkedéseket bevezetni, illetve az egyetemek bezárását elérni.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.