Az olasz statisztikai hivatal, az Istat adatai nem csak azt mutatják, mennyire súlyosan érintette a koronavírus-járvány Olaszországot, de azt is, hogy az ország különböző részei között milyen óriási különbségek vannak.
Márciusban 49,4 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi években. Ha a február 20. (az első regisztrált covid-halálozás) és március 31. közötti időszakot nézzük és összevetjük a 2015-2019 évek átlagával, akkor azt látjuk, hogy az akkori 65 592-höz képest 90 946-an haltak meg idén különböző okokból.
A különbség 25 354 fő, ennek azonban csak az 54 százalékát regisztrálták koronavírussal korábban.
Országon belül hatalmas eltérések vannak. Az Istat szerint „három Olaszországról“ lehet besszélni: az összes halálozás 89 százaléka az északi, leginkább fertőzött megyékben történt, 8 százalék a közepesen fertőzött Közép- és Dél-Olaszországban, míg 3 százalék az alacsony fertőzöttségű délen, illetve a szigeteken.
36 északi megyében több mint 50 százalékkal nőtt az elhunytak száma, miközben délen 3,8 százalékkal csökkent. Néhány északi megyében viszont egészen tragikus számokat regisztráltak: Bergamoban 568 százalékkal, Cremonában 391 százalékkal, Lodiban 371 százalékkal, Bresciában 291 százalékkal, Piacenzában 264 százalékkal, Parmában pedig 208 százalékkal nőtt az elhunytak száma idén a 2015-2019 évek átlagához képest.
A jelentés azt is kiemeli, hogy komoly hatása volt a korlátozó intézkedéseknek, hiszen azok meghozatala után jelentősen lelassult a vírus terjedése. Ugyanakkor, a vírus még ezekben a napokban is szedi áldozatait, így még nem lehet kijelenteni, hogy vége lenne a járványnak.
Ahhoz képest, hogy a hivatalos magyar adatok szerint minden Covid-19-ben elhunyt beteg szenvedett valamilyen alapbetegségben, az olasz adatok mást mutatnak: ott csak az esetek 34,7 százalékában tüntettek fel a halál okaként a koronavírus melletti más betegséget is.
Ugyanakkor a koronavírus nem ugyanolyan veszélyes a nőkre mint a férfiakra, ugyanis az áldozatok 68 százaléka férfi.
