Egy nappal szilveszter előtt, december 30-án történt az elmúlt év egyik legsúlyosabb vonatszerencsétlensége Nagymarosnál: egy 23 vagonból álló tehervonat 9 tartálykocsija kisiklott. Négy kocsi felborult és keresztbe fordult a vágányokon, egyes kocsik a tengelyükkel az ágyazatba fúródtak. Jelzőberendezések, váltók rongálódtak meg, személyi sérülés nem történt.
A balesetet követően gyakorlatilag azonnal megkezdték a helyreállítási munkákat. A kisiklott tisztítatlan tartálykocsik ugyan üresek voltak, de a MÁV vegyi elhárító csapata, valamint a katasztrófavédelem megvizsgálta őket. Nem észleltek szivárgást, így nem jelentettek veszélyt a környezetre. A helyszínelés már aznap délután megkezdődhetett, estétől pedig a műszaki mentés is elindult egy vasúti óriásdaru segítségével.
A MÁV arról adott ki közleményt január 2-án, hogy Nagymaros és Verőce között egy vágányon megindulhatott a közlekedés, így újra járnak a zónázó, valamint nemzetközi vonatok, ezért nem kell pótlóbuszra szállni Vác és Szob között. A tájékoztatás szerint három jelentősen megrongálódott vágány helyreállítása várhatóan két hétig tart majd, vagyis a Budapest-Vác-Szob vonal északi, Vác és Szob közötti szakaszán közlekedő vonatok esetében 5-15 perces késések előfordulhatnak.
Ablakokat törtek be az elrepülő fémcsavarok
A Telex arról számolt be egyik olvasója nyomán, hogy a tehervonat fémcsavarokat lőtt ki a sín melletti házakra. „A szerelvény valószínűleg már jóval a tényleges kisiklás előtt egy tengellyel elhagyta a vasúti pályát, és elkezdte az ágyazatot (talpfa stb.) feldarálni, így több síncsavart és saját magát is elkezdte megbontani. A környék kertjeibe, házaiba ezek a fém alkatrészek berepültek, néhol ablakokat törtek be” – fogalmazott a lap olvasója. A MÁV erre azt reagálta, a siklás következtében a betonalj és a sín kapcsolószerein haladó siklott kerék és vasúti pálya közötti kölcsönhatás eredményeként a csavarrögzítések eltörhetnek, így a csavarok, rugós alátétek elrepülhetnek. „A nagymarosi siklás helyszínén a vasúti töltés magasabban helyezkedik a környező utcáknál, kerteknél, ezért ezek a kisebb alkatrészek be tudtak repülni oda, továbbá több helyen a házak utcafronton vannak, nem állta útjukat egybefüggő kerítés vagy bokor.” A tájékoztatás szerint a lakossági károkat lehetőség szerint felmérték, a már bejelentett vagy később beérkező kárigényeget a biztosítótársaságok útján rendezik.
Repednek a házfalak és padlók
Nem csoda, hogy a nagymarosiak és környékbeliek számára napokig téma volt a vonatbaleset. A különböző nyilvános és zárt Facebook-csoportokban egyebek mellett például arról értekeztek, csoda, hogy nem történt nagyobb baj, hiszen mi lett volna akkor, ha valamilyen veszélyes anyagot szállítanak a tartálykocsik. Azt is feszegették a helyiek, hogy vajon nem ment-e túl gyorsan a vonat, és nem ez okozhatta-e a balesetet.
Az egyik csoporttag bejegyzése szerint írtak az önkormányzatnak, hogy intézkedjenek a teher- és személyvonatok áthaladásának lassításáért: „A lakosok már számos alkalommal kérték a MÁV-ot (sajnos eredménytelenül) a katasztrofális rezgés és zaj miatt. Repednek a házfalak és a padlók. Kérjük a felelős és haladéktalan ügyintézést a lassítás és a zajvédőfal építése tárgyában.”
Csoda, hogy senki nem sérült meg
„A vasútnak zaja van, ez köztudott” – mondja a villamosmérnök végzettségű Edöcsény András önkormányzati képviselő, korábbi nagymarosi polgármester. Szerinte a kisváros adottságát tekintve olyan, mint egy római anfiteátrum: a Pilis és a Börzsöny biztosítja a hanghatást, ha valaki petárdázik, tüzijátékot lő fel, akkor „megőrül a település”. „Érdekes módon a vasút mellett lakóknál kisebb a zajhatás, mint nálam, aki a dombon lakom” – fűzi hozzá. De ez azoknak, akik itt laknak, nem meglepetés. Egy zajvédő fal komoly számításokat igényelne, mert „nem egy alföldi szakaszon vagyunk”, ezért lehet nem oldaná meg ezt a problémát.
A balesettel kapcsolatban a volt polgármester úgy értesült, valószínűleg az egyik gázszállító vagon forgóvázával történhetett valami, ezért az már kilométerekkel korábban letérhetett a sínről, majd legyalulta a rögzítőszerelvények csavarjait, ezért repkedtek a dugók, alátétek, csavarok szerteszét. Edöcsény András szerint
csoda, hogy nem sérült meg senki, hiszen a baleset napközben történt.
Ha egy rossz műszaki állapotú vagon legyalulja a fél települést miközben kisiklikk és váltóra ér, akkor viszi magával a többit is, ilyen balesetek előfordulnak, laikusként szerinte a MÁV ezért nem hibáztatható. Ugyanakkor tény, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt megnőtt a teherforgalom ezen a vonalom, amelynek Edöcsény András véleménye szerint megfelelő műszaki állapotúnak kell lennie, ugyanis ez az egyik legforgalmasabb.
Az önkormányzat nem illetékes ebben a kérdésben, azonban a korábbi polgármester úgy véli, minden településnek kell készítenie kockázatértékelést, illetve katasztrófavédelmi elhárítási tervet. A következő képviselő-testületi ülésen rá fog kérdezni, hogy ezt Nagymaroson mikor aktualizálták (2002-2006 között, polgármestersége alatt készült ilyen), mert vannak kockázati források, például partfalomlások, valamint pincebeszakadások.
Rejtett hibák
„A képek alapján az történhetett, hogy az egyik tehervagon a borulás előtt jóval leugrott a sínről. Elkezdte darálni a síncsavarokat, »beköptette« őket a házakba, és amikor elérte az első váltót, akkor kisiklott”
– mondja Dorner Lajos, Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Szerinte egy tehervonat esetében ha az egyik vagon a sínek mellett fut, akkor azt észre sem veszi a mozdonyvezető egészen addig, amíg egyenesben megy. A vagonok jelen esetben üresek voltak, ezért túlterheltségről nem lehet szó.
„Kettőn áll a vásár: vagy a vagonban, vagy a pályában volt a hiba, előbbi esetében a fuvarozó társaság biztosítója, utóbbi esetben pedig az adófizetők állják a kár költségeit. De az is elképzelhető, hogy volt egy pálya- és kerékhiba is, melyek önmagukban nem voltak kritikusak, viszont a kettő elég volt ahhoz, hogy a vagon leugorjon a sínről. Ezt az eljárásnak kell kiderítenie.”
A megnövekedett teherszállítmányokkal kapcsolatban Dorner Lajos azt mondja, a nagymarosi vonalon lehetett olyan hiba, mondjuk egy eltört sín, amit egy korábbi vonat okozott, de csak az azt követő egyik vonat hibásodott meg miatta. Minden pályának van pályamestere, de az elképzelhetetlen, hogy a pályamesterek minden nap minden pályát végigjárjanak, így ezek a hibák rejtve maradnak. De ezt vissza lehet nézni a vizsgálat során: ha semmit nem találnak, akkor viszont minden bizonnyal a járműnél kell keresni az okokat.
MÁV: A vonat jobb, mint a kamion
„Mindenekelőtt kiemeljük, hogy a vasút a legbiztonságosabb közlekedési mód. Társadalmi érdek és uniós célkitűzés is a vasúti személy- és áruszállítás fenntartása, arányának növelése a szállítási szegmensen belül, hiszen a vasúti teherszállítások révén például a közúti kamionos fuvarozáshoz képest mintegy hetedével kevesebb szén-dioxid, károsanyag kerül a légkörbe. A teherautókkal történő szállítás esetén a közúti többletterhelés a légszennyezési és zajterhelési mutatók, valamint a balesetek számának növekedésén túl az úthálózat zsúfoltabbá válásával és fokozottabb amortizációjával járna” – írta megkeresésünkre a MÁV.
Az állami társaság tájékoztatása szerint a Budapest-Vác-Szob (70-es) vasútvonal Vác–Szob közötti szakaszán a vasúti pálya átépítésére az 1970-es évek elején került sor legutóbb, amit az ezredforduló környékén részleges felújítás követett. A MÁV a Közlekedési Hatóság által jóváhagyott utasítások alapján üzemelteti és tartja karban a vasútvonalakat, így a szobi vasútvonalat is.
Nagymaros és a környező állomások műszaki állapota a vonatkozó utasítások előírásainak megfelel, a pályára engedélyezett sebességgel és tengelyterheléssel biztonságosan járható.
A baleset bekövetkezésének körülményeit a MÁV és a közlekedésbiztonsági szervezet is vizsgálja. A vizsgálat eddigi adatai alapján még nem lehet egyértelműen meghatározni az esemény bekövetkezésének okait, meg kell várni a vizsgálatok befejezését.
