Müller Cecília: Igenis alkalmas a lázmérés a tünetek kiszűrésére

  • narancs.hu
  • 2020. október 6.

Katasztrófa

Ha irreális az eredmény, újra kell mérni.

Az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy alkalmas-e a lázmérés a koronavírusos megbetegedés tüneteinek kiszűrésére.

Akinek mértek már lázat digitálisan a homlokához téve egy eszközt, az tudja, hogy az ilyen műszerek hajlamosak extrém alacsony, kihűlés közeli testhőmérsékletet mutatni - ez történt például egyébként Orbán Viktor miniszterelnökkel is, amikor a szekszárdi kórházat látogatta meg, ahol 34,5 fokos testhőmérsékletet mértek nála.

Az Operatív Törzsnek feltett kérdés így arra vonatkozott, hogy az október elsejétől kötelező lázmérés az iskolában valóban elég hatékony eszköz-e a betegek kiszűrésére, mire Müller Cecília kifejtette, hogy a láz egy immunválasz, amely a gyenge immunrendszerű idősek esetében már nem biztos, hogy jelentkezik, de a fiataloknál és gyerekeknél a koronavírusos megbetegedés rendszerint magas lázzal jár, ezért igenis alkalmas a lázmérés a betegek kiszűrésére.

Hozzátette, ha irreálisan alacsony vagy magas testhőt mérnek, akkor meg kell ismételni a mérést 15 perccel később, de mivel a lázmérő is egy eszköz, ezért előfordulhat mérési hiba. Azt mondta, ha a testhőt mérők úgy találják, hogy az eszközel probléma van, akkor be kell vizsgáltatni,  kalibráltatni és hitelesíteni kell.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.