Öt nap után élve került elő a romok alól egy nő

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 7.

Katasztrófa

A földrengés óta 222 eltűntet keresnek Japánban. A kilencvenes éveiben járó asszony eszméleténél volt, kórházba vitték. 

Élve húztak ki egy embert a Japán középső részén történt, legalább 126 halálos áldozatot követelő földrengés romjai közül, de a mentési munkálatokat vasárnap havazás nehezítette.

A 7,5-es erősségű földrengésnek, amely a szigetcsoport nyugati oldalán, a Noto-félszigeten pusztított, 560 sérültje és 222 eltűntje van, főként Vadzsima és Szuzu városokban – derült ki a helyi hatóságok vasárnap reggel ismertetett jelentéséből.

Szombaton, öt nappal a katasztrófa után egy kilencvenes éveiben járó nőt találtak meg élve összedőlt házának romjai között a félsziget csúcsán fekvő Szuzu településen. A nő eszméleténél volt, világosan válaszolt a kérdésekre, amikor kimentették és kórházba szállították.

A helyi médiában bemutatták a rendőrség által készített videófelvételt, amelyen látszik, hogy a mentők az esőben kiabálnak az asszonynak, hogy tartson ki, minden rendben lesz, és „maradjon pozitív”.

A földrengés, amelyet több száz utórengés követett, épületek összeomlásával, utak repedésével járt, ezer földcsuszamlást és tüzeket okozott, különösen Vadzsimában, ahol a hatóságok szerint sok lakos még mindig a romok alatt van.  A mentők folytatják a keresést, és ellátják a menekülteket élelmiszerrel, felszereléssel.

Isikava prefektúra szerint szombaton több mint 30 ezer ember 366 állami menedékhelyen talált menedéket. Vasárnaptól azonban várhatóan romlanak az időjárási körülmények a térségben, helyenként eső és erős havazás várható, a japán meteorológiai ügynökség a hipotermia (a testhőmérséklet jelentős csökkenésének) veszélyére is figyelmeztetett.

Vasárnap további, csapadék okozta földcsuszamlásoktól is tartanak, és várhatóan a jegesedés tovább nehezíti a közlekedést a földrengés által megrongált utakon. Isikavában vasárnap reggel még mindig mintegy 20 ezer otthon volt áram nélkül.

A címlapkép pénteken készült az Isikava prefektúrában fekvő Vadzsimában. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.